2014. november 15., szombat
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Albert – német eredetű; jelentése: nemes, fényes.
Lipót – a Leopold bajor változatából.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Ne tételezzünk fel több okot a természeti dolgokban, mint amennyi igaz és elégséges a jelenségek megmagyarázására.”
Isaac Newton
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-931b9a-49df”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Bethlen Gábor (Marosillye, 1580-Gyulafehérvár, 1629. nov. 15.). 1613 és 1629 között Erdély fejedelme. 1613-ban a kolozsvári országgyűlésen választották fejedelemmé. Az 1615-ös nagyszombati béketárgyalásokon sikerült elérnie, hogy a korábban elidegenített Husztot visszacsatolják Erdélyhez. 1616-ban a huszti várat annak vám- és sójövedelmével együtt testvérének, Istvánnak adományoztam fenntartva magának a visszaválthatóság jogát. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés királlyá választotta, de 1621-ben (nikolsburgi béke) lemondott a király címről, amiért cserébe megkapta a hét felső-tiszai vármegyét. Esterházy Károlytól megváltotta Munkács, Ecsed és Tokaj várát, 1625-ben Beregszász is az ő birtoka lett. 1623. február 10-én Munkács várában kelt az az oklevél, amelynek értelmében Bethlen Gábor fejedelem megerősítette Bereg, Ung, Szabolcs, Zemplén és Máramaros vármegyék püspöki székében Petroniust, s egyszersmind a vármegye és Balling János munkácsi várkapitány oltalmába ajánlotta. 1527-ben az időközben megüresedett munkácsi püspöki székbe a nagyműveltségű Gregorovics János lelkészt nevezte ki, hogy „ne sinylődjenek a görög egyház ügyei, s a müveletlen elhagyott nép”. 1626. március 1-jén a fejedelem házasságot kötött Brandenburgi Katalinnal, s jegyajándékul neki adta Munkácsot. 1629-ben Beregszászban egy udvarházat építtetett (vagy építtetett újjá), amely még ma is áll. Falán a fejedelem tiszteletére emléktáblát helyeztek el. A beregszászi magyar gimnázium Bethlen Gábor nevét viseli.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Görbe János színész (1912) természetes, életszerű játéka főleg nagy érzelmi kitörések ábrázolásában érvényesült.
Megjelent a Hölgyfutár irodalmi, társaséleti, művészeti napilap (1849).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-71b9a-49df”][vc_column_text]SZELLEMI HARC (3)
„akit szeret az Úr, azt megfenyíti…” (Zsidók 12:6)
Fontos tudni, mikor vagy támadás alatt – és mikor nem. Van egyfajta tendencia a keresztyének között, amikor minden őket érő kellemetlen dolgot a szellemi harc részének tekintenek, ahelyett, hogy elismernék, hogy azt aratjuk, amit vetettünk. Például, ha elhanyagoltad lelki vezetői szerepedet a gyermekeid felé, akkor lehet, hogy Isten megengedi nekik, hogy bűnbe keveredjenek. Ha tisztességtelenül jártál el, akkor lehet, hogy megengedi, hogy szembesülj a következményekkel. „…akit szeret az Úr, azt megfenyíti…” Ostobaság lenne azt kérni, hogy enyhítsen kellemetlen helyzeteden, amikor éppen azért fegyelmez, hogy felhívja a figyelmedet. Milyen tragikus, ha nem vesszük észre az összefüggést! Isten fegyelmezése nem fog rajtad segíteni, ha a sátán támadásának véve elhessegeted, Ha félreérted a helyzetet, akkor talán hibáztatod is, hogy nem válaszol imádságaidra, vagy nem véd meg; miközben ő épp a veszélyre figyelmeztet. „… most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de a tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, dicsőségre és tisztességre” (1Péter 1:6-7). A kovács, amikor egy vasdarabot a kezébe vesz, már látja maga előtt, hogy mit akar belőle kiformálni. Ehhez azonban meg kell olvasztania, újra kell öntenie, hogy eltávolítsa a karcolásokat, kijavítsa a repedéseket, betöltse az üres helyeket és megtisztítsa a szennyeződéstől, míg valami, ami korábban haszontalan volt, értékessé lesz. Az izzó, képlékeny vasat kemény ütésekkel formálja, végül pedig hideg vízbe meríti, hogy megszilárdulva használható eszközzé váljon. Ugyanígy tesz Isten is. Ha éppen az üllőjére helyez, légy hálás érte, hogy úgy gondolja, még megéri foglalkozni veled.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-21b9a-49df” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Nagy Szent Albert püspök, egyháztanító
Nagy tudású főpap volt, aki tudását megosztotta másokkal, és életével pedig Krisztushoz vezette a rábízottakat. Ma van-e elég tanító, aki hitre, tudásra, szép életre, jóra tanítja a felnövekvőket?
Az Anyaszentegyház „Nagy” melléknévvel és mint egyháztanítót „Doctor universalis” címmel említi. 1193-ban született a Duna melletti Lauingenben, a Bolstatt lovagok ősi családjából. Tanulmányait Páduában végezte. Boldog Jordánnak, a domonkos rend második általános főnökének hatására 1223-ban belépett a domonkos rendbe. 1228-tól Kölnben, Hildesheimben, Freiburgban, Regensburgban tanított, majd 1245-ben Párizsban. Itt lett tanítványa Aquinói Szent Tamás, aki követte mesterét Kölnbe is. 1254-ben a német rendtartomány főnökévé választották. Egy ideig II. Sándor pápa udvarában tartózkodott, aki 1260-ban regensburgi püspökké nevezte ki. 1262-ben visszatért Kölnbe, a szerzetébe. 1263-64-ben mint pápai legátus kereszteshadjárat hirdetésén fáradozott. 1270-ben ismét Kölnben tanított, és mint lelkipásztor működött. 1280. november 15-én halt meg. A középkor legnagyobb német tudósa volt. Termékeny volt irodalmi működése. Csodálatosan átfogó, szellemes és eredeti gondolkodó, egyben korának legkimagaslóbb természettudósa volt.
Méltán alkalmazzuk rá a Szentírás szavait:
Szólásra nyitotta ajkát az Egyházban,
a Bölcsesség és az Értelem Lelkével töltötte be őt az Úr,
a dicsőség ruháját adta reá.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]