2015. április 24., péntek
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]György – görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Vannak pillanatok az ember életében, amikor (…) megérzi, hogy ettől a másodperctől fogva valami ezentúl másképpen lesz. Nem tudja mindig pontosan kikövetkeztetni, hogy az eljövendőben milyen mértékig, mennyire és hová vezetve befolyásolja elkövetkező napjait az a valami, de hogy olyan történt vele, ami miatt az a bizonyos „ezentúl másképpen” bekövetkezett, az kétségtelen.”
Szabó Magda
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c601-906a”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:
Szent György napja
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az állatokat is ezen a napon hajtották ki.
A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan: ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, bő termés lesz.
Időjóslás is kapcsolódik a naphoz: ahány nappal Szent György előtt megszólal a béka, annyival hallgat el utána, vagyis nem lesz korán tavasz.
Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.
A húsvéti szokásokkal mutat rokonságot, hogy ilyenkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.
A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak. Sárkányölő Szent György a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek patrónusa volt.
Magyar Néprajz VII.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Duchnovics Sándor, Olekszandr Vasziljovics Duchnovics (Topolja, Zemplén megye, 1803. április 24. – Eperjes, 1865. március 29.) kanonok, szentszéki ülnök, pedagógus, a ruszin költészet, próza és dráma jeles képviselője. Középiskoláit Ungváron és Kassán, teológiai tanulmányait Ungváron végezte. 1829-ben szentelték miséspappá. Három évig a püspöki kancellárián dolgozott. 1843-ban nevezték ki eperjesi kanonokká. Itteni működése idején a várost Munkács és Ungvár után a ruszin szellemi élet harmadik központjává tette. Irodalmi almanachokat, kalendárumokat, iskolai tankönyveket adott ki, maga is írt, népköltészeti gyűjtéssel foglalkozott.
1850-ben létrehozta az eperjesi irodalmi társaságot. Az irodalmi társaság egyik célja a jóeszű, de szegény ruszin ifjak tanulásának és világi pályára való felkészülésének segítése volt. 1859-ben felajánlotta könyvtárát a krasznobrodi monostornak azzal, hogy a gyűjteményt tegyék elérhetővé nemcsak a papok, hanem a világi olvasók számára is. Sokoldalúan képzett, nagy munkabírású, széles érdeklődési körű ember volt. Az egyházi ügyeken kívül foglalkozott filozófiával, történelemmel, jogtudományokkal, pedagógiával. Beszélt latinul, görögül és a Monarchia szinte valamennyi nemzetiségének nyelvén. Művei bécsi, galíciai, kijevi kiadványokban jelentek meg.
Alkotói indulásakor, az 1820-as évek közepén, az ungvári görög katolikus szeminárium növendékeként még magyarul és latinul verselt. Költeményei Berzsenyi, Kölcsey, Batsányi és Virág Benedek hatását tükrözték.
A szabadságharc leverése után írt Ruszin voltam, vagyok, leszek és a Kárpátaljai ruszinok c. verseit a ruszin nemzettudat ébresztőjeként tartják számon.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Királyi jóváhagyásra a magyar lovagok megalapítják a Szent György lovagrendet (1326)
– Sulyok Mária (1908) Kossuth-díjas, nagy erejű, drámai jellemábrázoló színésznő volt.
– Zenthe Ferenc színész 1920-ban született, rendkívül népszerűvé vált első elsősorban tévészerepei révén.
– Ezen a napon született Huszka Jenő zeneszerző (1875)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c601-906a”][vc_column_text]VÁLTOZÁSRA VÁRVA
„…életemen át is tudnék várni, míg csak be nem következik a fordulat.” (Jób 14:14)
Mielőtt csüggedten feladnád, gondold végig a hosszú és nehéz folyamatot, ami ahhoz kell, hogy bábból előjöjjön a pillangó. Ha siettetni próbálod Isten terveit és munkáját az életedben, akkor azt éred csak el, hogy valami formátlan nyomorék születik, ami nem tud repülni. Talán arra gondolsz: „Alig várom már, hogy ez véget érjen.” Ez érthető. Jób is így volt vele. Azt mondta: „… egész küzdelmes életemen át is tudnék várni, míg csak be nem következik a fordulat.” Isten kegyelméből életben maradt és kétszer annyit kapott Istentől, mint amennyit elveszített. Tarts ki, a változás el fog jönni! Isten nem mondott le rólad, te se mondj le róla! Most is végzi munkáját benned. Valami, aminek meg kell halnia, haldoklik, hogy valami sokkal jobb világra jöhessen. Engedd megtörténni! Sadrak, Mésak és Abédnegó azt mondták a királynak: „… mi a te isteneidet tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt…” (Dániel 3:18). Ne hajolj meg te sem a kísértés, manipuláció vagy istentelen érvelések előtt! Ne próbálj lépést tartani Kovácsékkal, ne hódolj a nagyravágyásnak, önös érdekeknek! Ne add meg magad az aggodalom és türelmetlenség lelkületének! Járj továbbra is hitben és nem látásban, tudva, hogy Isten „mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk…” (Efezus 3:20). Azt mondják, a jó dolgok azokhoz jönnek el, akik várni tudnak. A meghatározó tényező azonban az, hogy Kire várunk. Isten azt mondja: „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt” (Prédikátor 3:1). Várj csak, Isten majd összerakja a darabkákat! Ő nem fog csalódást okozni!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c601-906a” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Sigmaringeni Szent Fidél pap, vértanú
Előkelő svájci családból származott. Előbb ügyvéd volt, majd pappá szenteltette magát, és a kapucinus rendbe lépett. Róma Svájcba küldte hithirdetőnek, ahol mint a Hittérítő Kongregáció első vértanúja fejezte be életét Seewies-ben. A protestánsok a templomban agyonverték 1622. április 24-én. XIV. Benedek pápa avatta szentté 1746-ban.
Szent György vértanú
Tisztelete valószínűleg a palesztinai Liddából ered. Rengeteg legenda tanúsítja, hogy nagyon népszerű szent a keleti és nyugati egyházban. A történelem azt őrizte meg róla, hogy Diokleciánusz császár katonája volt, a kisázsiai, kappadóciai seregek vezére. Krisztus tanításának követéséért elfogták, börtönbe vetették és súlyos kínzások után, 303-ban kivégezték.
Vértanúsága nemcsak népszerűvé tette, hanem megnyitotta neki Krisztus Országát.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]