2015. január 27., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Angelika – latin eredetű; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Ha egy kertben sikerül egy új rózsafajtát kitenyészteni, a kertészeket izgalom fogja el. Elkülönítik, gondozzák, ápolják a rózsát. Az embereknek azonban nincsenek kertészeik. A gyerek Mozart éppúgy bekerül a fogaskerekek közé, mint a többiek.”

Antoine de Saint-Exupéry

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9324e6-ea17″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) A XX. század kiemelkedő magyar költője, a Nyugat munkatársa, vezéregyénisége, a modern magyar líra megteremtője. Jól ismerte a vidéket, az itt élő népek történelmét, múltját. Móricz Zsigmondot köszöntő írásában írta: „… errefelé nem koronáz Ugocsa, ezen a tájon verődött össze Essze Tamás kuruchada. Ez itt magyar föld, az első foglalóké, magyar, tehát véres, szomorú, fáradt, sivár, de harcos, de szép, de elpusztíthatatlan. „Rokonszenvvel nézte a Beregben, Szatmárban, Ugocsaszélen élő emberek gondjait, sorsproblémáit, indulatait. „Ez kálvinista magyarság – Móricz Zsigmond magyarjai – hamar dühbe jön a méltatlanságon, s hamar kidörgi az „eb ura fakó”-t. Valamikor a császár, sokszor két erdélyi fejedelem s három török pasa között lehetett választania, hozzászokott”. Több írásában emlegeti a Dózsa György felkelését vérbe fojtó, hatalmas birtokokkal jutalmazott „Werbőczy ugocsai közurat”. Ady Endrét baráti és rokoni szálak is kapcsolták a vidékhez.  Levelezett Kaczér Vilmossal, a nagyváradi Színházi Újság szerkesztőjével, aki Beregszászból származott.  Barátja volt a Nagyszőlősön született Nagy Endre, jó ismerősei közé tartozott a huszti születésű Szép Ernő és az ungvári származású Pásztor Árpád. Rokoni szálak fűzték a Csighy családhoz. Csighy Sándor a század elején Nagydobronyban tanítóskodott. Csighy Sándorné Török Margit az érmindszenti református papnak, Ady keresztapjának volt a lánya. Csighyék lánya, Róza pedig Ady keresztlánya volt. A fiatal költő 1901 nyarán a Csighy családnál járt Nagydobronyban.

1913-ban Ady Vásárosnaményba utazott egy „familiáris összejövetelre”. Útközben, csatlakozásra várva, a csapi vasútállomáson írta Vedégségben Bottyán vezérnél című, Justh Gyulának ajánlott versét.  Cikkei arról tanúskodnak, hogy rokonszenve élete végéig megmaradt, figyelemmel kísérte az itt zajló eseményeket. Írt arról, hogy Beregszászon 1906-ban „nemzetiszínű égi jelet láttak”, hogy 1914-ben az orosz csapatok betörtek a Kárpátokba, elfoglalták Rahót, s veszélyeztették Máramarosszigetet; megemlékezett az életének utolsó éveit Técsőn töltő Hollősy Simon haláláról.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

A Nemzeti Színház bemutatja Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját (1844), melynek szövegét Egressy Béni írta. A három felvonásos dalmű a Bánk bán mellett mindmáig a legmagasabb színvonalú történeti operánk.

Ezen a napon született 1242-ben Árpád-házi Szent Margit királylány, domonkos rendi apáca, IV. Béla király lánya.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-724e6-ea17″][vc_column_text]EGYEDÜLÁLLÓKÉNT ÉLNI

„Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” (Zsidók 13:5)

Colleen Alden írja: „Egyedülálló vagyok… nincs olyan társam, akire oly fájdalmasan vágyam. Ez az érzés arra sarkall, hogy Istent keressem. Miért vagyok egyedülálló, amikor arra vágyom, hogy szeressek és szeressenek? Bár értelmetlen dolog korlátozott értelmünkkel bírálni Isten terveit, sokat segít, ha bepillanthatunk abba, mit teremt meg bennem ezáltal. Bátorságot. Ha esténként van kihez hazamenni, aki hisz bennünk, az sokat könnyíthet az élet rémisztő dolgaival való szembenézésben… Az egyedüllét rákényszerít, hogy Istenre támaszkodjak… hogy a bizonytalan jövővel bátran szembe tudjak nézni. A Zsoltárok 27:1 azt mondja: „Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?” Isten a védelmezőm, a gondviselőm, a Megváltóm – akkor is, ha van férjem, akkor is, ha nincs. Hitet. Pál azt mondja: „Elégedjetek meg jelen körülményeitekkel… Isten nem hagy titeket segítség nélkül” (Zsidók 13:5 AMP). Elhiszem-e, hogy ő tudja, mi a legjobb számomra, akkor is, ha valami nagyon fáj, vagy ha nem értem? Amikor olyan magányosságot érzünk, amiről úgy gondoljuk, hogy ez már több, mint amennyit el tudunk viselni… kiáltsunk Jézushoz! Ő „közel van a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti” (Zsoltárok 34:19). Ő tudja, milyen érzés vágyni valamire… ő évszázadok óta vágyakozik arra, hogy viszontszeressék. Hitelességet. Néha előfordul, hogy egy férfi felkelti az érdeklődésemet… Ilyenkor furcsa dolog történik. Minél jobban érdekel, annál inkább valaki mássá változom… A régi félelem előjön. Elég szép vagyok? Elég csinos vagyok? Elég vonzó vagyok? Nem vagyok-e túl zárkózott? Isten teremtett annak, aki vagyok, és az egyedüllét évei lehetővé tették, hogy megismerjem, ki is ez a nő. Inkább vagyok egyedülálló, mint olyan, valakivel legyen, aki elvárná, hogy önmagam helyett valaki mássá váljak.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-224e6-ea17″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Merici Szent Angéla szűz, nevelő

1474 március 21-én született Desenzanoban. Korán árvaságra jutott, és hamar elvesztette egyetlen nővérét is. 13 éves volt, amikor elsőáldozó lett. Nemsokára Szent Ferenc harmadik rendjébe lépett. 1497 nyarán látomása volt, és attól kezdve érett lelkében a leány-ifjúság nevelésének gondolata. 1516-ban Bresciába költözött. 1524-ben elzarándokolt a Szentföldre, a következő évben pedig Rómában részt vett a Szentéven. 1530-ban 12 leánnyal társulatot alapított, és Szent Orsolya oltalmába helyezte művét. Tíz év alatt már 76-an lettek, akik a leányok nevelésére szentelték életüket. 1540 január 24-én halt meg Bresciában.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]