2015. március 4., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Kázmér – a Kazimír magyarosabb alakja

Zorán – délszláv eredetű; jelentése: hajnal.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Nincs oly barbár nemzet, nincs oly elvadult nép, melyben ne lakoznék az a meggyőződés, hogy van Isten.”

Kálvin János

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939e63-9f81″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lónyay Albert, nagylónyai és vásárosnaményi (?, 1823 – ?, 1904. március 4.) Ugocsai főispán. Lónyai János belső titkos tanácsos fia, Lónyai Menyhért miniszterelnök testvére. Járatos volt a történelmi tudományokban. 1860-ban az októberi diploma után Ugocsa megye főispánjává nevezték ki. Ünnepi beszéde Máramarosszigeten nyomtatásban is megjelent. 1890-ben megjelent Emlék a Lónyay-család múltjából s különösen a XVII. század első felében élt Lónyay Zsigmond leszármazásáról és életéről (arcképével és hat leszármazási táblázattal) című könyve.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Salamon Béla (1885) színész, főleg félszeg, s ügyefogyottságukban is ravasz figuráival nevettette meg a kabarészínházak közönségét.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79e63-9f81″][vc_column_text]MENEKÜLJ ISTENHEZ!

„Mondd ezt Izráel fiainak: Jelöljétek ki a menedékvárosokat…” (Józsué 20:2)

Az ószövetségi időkben, ha valaki véletlenül és akaratán kívül ölt meg valakit, az elhunyt családjának joga volt a vérbosszúra. Isten ezért elrendelte, hogy három-három menedékváros legyen a Jordán folyó mindkét partján, így bárhol is élt valaki az országban, eljuthatott arra a helyre, ahol Isten kegyelmét és védelmét megkaphatta. Ha odamenekült, és elmondta történetét a város vezetőinek, azoknak kötelességük volt őt befogadni. Az egyetlen megszorítás az volt, hogy a városon belül kellett maradnia a főpap haláláig. A főpap halála után a menekült szabadon hazatérhetett családjához, és visszakapott mindent, amit elveszített. Felismered a lelki párhuzamot? Jézus Krisztus a Szentírás hitvallásunk főpapjának nevezi (ld. Zsidók 3:1). Ha hozzá menekülsz, csak annyit kell tenned, hogy bevallod bűneidet. Ha megteszed ezt a hitbeli lépést, bocsánatot nyersz, Isten új teremtéseként tekint rád, és védelmét biztosítja számodra. Ahogyan a vérbosszút követelő rokon nem léphetett a menedékvárosba, a sátán sem tud áthatolni Jézus vérének védelmi vonalán, és nem tud ártani neked. Amikor Jézus így kiáltott fel a kereszten: „Elvégeztetett!” (János 19:30), azzal minden – a bölcsőtől a koporsóig elkövetett – bűnödért megfizetette az árát. És mivel főpapod, Krisztus meghalt, majd feltámadt, te is szabaddá lettél, és visszakaphatsz mindent, amit a bűn hatalma miatt elveszítettél az életben. Egy szerző ezt így fogalmazta meg: „Ha Isten és köztünk ezer lépés távolság lenne, ő megtenne értünk kilencszázkilencvenkilencet – de az utolsó lépést ránk hagyná. A döntés a miénk.” Ma tehát menekülj Istenhez!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-29e63-9f81″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Kázmér hitvalló

1458-ban született, apja lengyel király volt, anyja, Erzsébet pedig Albert magyar király és római császár lánya volt. Heten voltak testvérek, kemény tanulmányokat kellett folytatnia. Királynak nevelték, ő azonban nem akart uralkodni. Sokszor a játék elől is elhúzódott imádkozni egy csöndes zugba. Ezt még lelki vezetőjének unszolására sem hagyta el, annyira fontosnak tartotta.

A Mátyás király ellen lázadó magyar nemesek magyar királlyá választották volna. Ekkor hadsereg élén vonult Magyarországra. Gyors visszavonulásának oka, hogy Mátyás tárgyaláson kiegyezett a lázadókkal. Kázmér ebbe a kalandba csak becsvágyó apja kemény parancsa nyomán keveredett. Hazatérése után az akaratlanul elkövetett hibájáért keményen vezekelt. Bátyja viszont (II. Ulászló) Mátyás halála után elnyerte a magyar trónt.

Erények terén a tisztaságban és a szegénygondozásban volt kiváló. Nem vakította el sem vagyon, sem pozíciója!

Tüdősorvadásban halt meg fiatalon, 26 évesen, hosszú szenvedés után. A kor orvosai közt volt olyan, aki betegségét bűnös életmóddal javasolta gyógyítani. Határozottan utasította el a javaslatot: „Sohasem akarok olyat tenni, amivel ugyan egészségem állítólag visszanyerhetem, de elveszítem Isten kegyelmét”.

Vilniuszban temették el a székesegyházban. Lengyelország és Litvánia védőszentje.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]