2015. március 8., vasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Zoltán – török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

Beáta – latin eredetű; jelentése: boldog.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Vannak nők, akik állandóan szolgálnak: egy férfit, egy családot, egy zárdát, egy gyermeket szolgálnak. Ezek a nők csendesek. Mindazt, ami az életben nélkülözhetetlen, amit „valakinek el kell végezni”, ők végzik. Munkájuk zajtalan. Nem alakítanak egyesületeket: pelenkát mosnak, vagy a szárítókamrában, forró levegőben vasalnak, augusztusban, amikor a bőr kipállik, a gyümölcs aszalt lesz a fákon, a kutyák az ágy alá bújnak.”

Márai Sándor

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93911d-8916″][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Szigligeti Ede (1814) színész, rendező, színházigazgató születése. Rendezőként nagy gondja volt a szép szövegmondásra, és a színészi játékra, mint igazgató, a műsorpolitika terén volt úttörő

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7911d-8916″][vc_column_text]MEGÉRINTENI JÉZUST

„Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok.” (Márk 5:28)

Márk feljegyzi a tizenkét éve vérfolyásos asszony történetét, aki minden pénzét orvosokra költötte, de semmi nem használt. Amit a nyugati kultúra diszkréten „nőgyógyászati betegségnek” nevez, az egy zsidó nő életét teljesen tönkretette. A férje nem közeledhetett hozzá szexuálisan. Nem lehettek gyermekei. Bármit is érintett az otthonában, az tisztátalannak számított. Nem léphetett be a templomba. Tehát fizikailag kimerülten, a társadalomtól száműzötten, lelkileg kiürülten azt gondolta: „Ha csak megérinthetem Jézust, meggyógyulok.” A csoda akkor kezdődött számára, amikor Jézusra gondolt. Először azonban át kellett jutnia a tömegen, amely szétválasztotta őt Jézustól. Neked is át kell jutnod rajta. A tömegnek megvannak az érvei és indokai, de egyikük sem éri meg, hogy miattuk lemaradj Jézusról. Amikor ez az asszony végre elért hozzá, két csodálatos dolog történt: 1) Felfedezhette, hogy a hit mindig felkelti Jézus figyelmét. Bizonyára sok ember hozzáért aznap a nagy tolakodás közben Jézushoz, Márk mégis így jegyzi fel: „Jézus… azonnal észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért a sokaságban megfordulva így szólt: »Ki érintette meg a ruhámat?«” (Márk 5:30). Értsd meg ezt: Jézus ismeri a különbséget az időnként templomba járó ember és a valóban éhező szív között, aki keresztültör fájdalmon, problémákon, a rá nehezedő nyomáson, hogy hittel eljusson hozzá. 2) Ő az egyetlen nő, akit Jézus így nevezett: „leányom” (Márk 5:34). Képzeld el, mit jelenthetett ez neki! Valószínűleg már nem is emlékezett, mikor hallott legutóbb kedves szót. Nem csak egy ismeretlen arc vagy a tömegben! A problémád nem túl nagy Jézus számára. Ma indulj hittel, nyújtsd ki a kezed Jézus felé, érintsd meg, és meggyógyulsz!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2911d-8916″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Istenes Szent János

1495-ben született a mai Portugáliának megfelelő Luzitániában. Nyolcévesen megszökött otthonról, hogy Madridban megtalálja szerencséjét. Csaknem száz kilométeres gyaloglásban kimerülve egy tanyán kötött ki. Itt kezdetben pásztor volt, de közben tanulhatott. Ügyesen dolgozott, a gazda a birtok irányítását is rábízta, sőt még vejéül is fogadta volna. A nősülést a gazda zaklatva sürgette, de a fiú ezt nem vállalta. Elmenekült inkább a bizonytalanba.

Katonának állt, lassan elzüllött. Egy ütközetben leesett lováról, és így az ellenséges területen maradt. Szűz Mária segítségét kérve menekült vissza saját táborába. Rábízták a hadizsákmányt, azt azonban ébersége dacára ellopták. Mivel ártatlanságát nem tudta bizonyítani, kötél általi halálra ítélték, végül aztán egy magas rangú tiszt segítségével kegyelemmel szabadult.

Katonáskodása után szolgának állt, azonban gazdái egészsége tönkrement, vagyonuk elúszott. A végén már János tartotta el a hattagú családot. Megmentette őket. Spanyolországba visszatérve vándorárus lett, majd Avilai János szónoklata hatása alatt előbb nagyon mély nyilvános bűnbánatot tartott, őrültnek tartották és bezárták emiatt. Kórházat alapított a Spanyolországban levő Granadában. Éjszakánként fát gyűjtött, eladta, a pénzen gyógyszert vett rászoruló betegeknek. Esténként koldulni járt betegeiért, óriási adóssága volt. Egyre több kórházat sikerült működtetniük.

Itt negyvenéves korában társaival megszervezte az irgalmas rendet. A rendet V. Sixtus János halála után 36 évvel ismerte el hivatalosan.

Egyformán szerette a nélkülözőket és betegeket, a világi apostolok példaképe. Egy tűz alkalmával a kórház betegeit sértetlenül hozta ki a lángokból. Egy áradáskor vízbeesett fiatalembert próbált sikertelenül kimenteni. Az amúgy is rendkívül legyengült János a sikertelen mentést nem tudta elviselni, rohamosan romlott az állapota. A leggondosabb ápolás sem tudta megmenteni.

Granadában halt meg 1550. március 8-án. Szentté avatása 1690-ben történt meg. XIII. Leó pápa a kórházak és betegek védőszentjévé tette.

bacskaplebania.hu

[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]