2016. április 27., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Zita – 1. a Felicitás német rövidüléséből;
2. latin-német eredetű; jelentése: sebes, gyors.

Mariann – latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.”

Kosztolányi Dezső

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-931084-ccc8″][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Sárváron kiadják Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól c. munkáját (1602)

–          Tokody Ilona operaénekes születése (1953). Drámai szoprán szerepekben lép színpadr.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-71084-ccc8″][vc_column_text]VIHARBAN VAGY? (1)

„És íme, nagy vihar támadt…” (Máté 8:24)

Máté feljegyzi, hogy amikor Jézus „beszállt a hajóba, követték őt a tanítványai. És íme, nagy vihar támadt a tengeren, úgyhogy a hajót elborították a hullámok. Ő pedig aludt.” (Máté 8:23-24). A görög nyelv a vihar kifejezésre egy számunkra is ismerős szót használ: szeiszmosz. A szeizmológus a földrengéseket tanulmányozza, a szeizmográf pedig a rengések erősségét méri. Az a vihar tehát, amibe a tanítványok kerültek, eléggé megrázó lehetett számukra, minden porcikájuk beleremegett. Fontos tanulság van ebben. Az, hogy egy hajóban evezel Jézussal, még nem jelenti, hogy sosem fogsz viharba keveredni. Jézus azt mondta: „A világon nyomorúságotok lesz…” (János 16:33 NKJV). Bár Isten ígéri, hogy megvéd és gondoskodik rólunk, azért még meg kell küzdenünk bizonyos dolgokkal, például betegségekkel, nélkülözéssel és félelemmel. A különbség ez: a hitetlen Jézus nélkül kénytelen szembenézni a viharokkal, míg hívőként nekünk bátorságot ad, hogy Jézus velünk van a fedélzeten. Azt jelenti ez, hogy soha semmitől nem fogsz megijedni, nem esel pánikba? Bárcsak így lenne! De nem így van. A háborgó hullámokra és alvó Megváltójukra nézve a tanítványok az kérdezték: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” (Márk 4:38). Ezért annyira halálos a félelem. Aláássa Isten jóságába vetett bizalmunkat. Kétségek egész raját engedi szabadjára. Tompítja emlékezőtehetségedet. Eddigre a tanítványok már tanúi voltak annak, hogy Jézus „gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget a nép körében” (Máté 4:23). A félelem egyfajta lelki amnéziát teremt. Gyengíti memóriádat, így elfeledkezel a már átélt csodákról. Elfeledteti veled, hogy mi mindent tett Jézus, és hogy Isten milyen jó. Ezért éheztetned kell kétségeidet, hitedet pedig táplálnod kell Isten Igéjével, mert a hit az, ami át tud vinni a viharokon.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]