2016. október 14., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Helén – a Heléna angol és francia formájából.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A nehézségeket nem szabad eltitkolni, struccpolitika az aggasztó jelenségek elől a szemet lehunyni; a keléseket testszínű kenőccsel leplezgetni, hogy ezáltal csak még tovább mérgesedjenek. Ha ezt tesszük, nem optimisták vagyunk, hanem infantilisak. Ha viszont magatehetetlenül ücsörgünk a bajok kellős közepén, s a küzdelmet fel sem vesszük, dicstelen sorsunkért nem okolhatunk mindig másokat.”

Jókai Anna

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932dfe-48f1″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Zsatkovics György Kálmán (Ungvár, 1855. október 14. – ?, 1920.). Görög katolikus pap, író, történész, néprajzkutató és műfordító. Középiskoláit szülővárosában és Nagyváradon, a teológiát Ungváron és Esztergomban végezte. 1881-ben nagyrákóci káplán, 1885-86-ban izai, 1886-tról strojnai pap lett, s a szolyvai esperesi kerület jegyzője.  1895-től az esperesi hivatal vezetője volt. Cikkei a Századokban, a Magyar Sionban, a Budapesti Szemlében jelentek meg. Számos cikke orosz nyelven látott napvilágot. Sokat fordított oroszból és ukránból.

Fordításait a vidéki lapok, a Budapesti Hírlap, a Képes Családi Lapok, a Vasárnapi Újság közölte. 1887-től számos munkája található az ungvári naptárakban. 1835 és 1914 között levelezésben állt V. M. Hnatyuk ismert ukrán etnográfussal, aki utazásai során felkereste őt Malmoson. Ő ismertette meg Ivan Frankóval, akinek több művét fordította le magyarra, pl. az Arcunk verejtékével című kötetet, de ő volt a fordítója Fegykovics, Vovcsok, Necsuj-Levickij és Kocjubinszkij műveinek is. 1900-ban látott napvilágot az Ungváron megjelenő Keletben a Kisorosz irodalom történetének rövid vázlata című tanulmánya.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ezen a napon született 1827-ben Zichy Mihály festő, grafikus, illusztrátor, a magyar romantikus festészet jelentős alakja, illusztrálta Madách, Petőfi remekműveit, sokat dolgozott Oroszországban.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72dfe-48f1″][vc_column_text]PAPSÁGRA HÍVATVA (1)

„…tettél minket a mi Istenünknek királyokká és papokká…” (Jelenések 5:10 Károli)

János azt írja: „… mert megölettél és véreddel vásároltad meg őket Istennek minden törzsből és nyelvből, minden nemzetből és népből; és királysággá és papokká tetted őket a mi Istenünknek…” (Jelenések 5:9-10). Mivel papságra vagy elhívva, nézzük, mivel jár ez: A papok három különböző szintű fényben végezték szolgálatukat. Képzeld magad elé az ószövetségi szent sátrat! A papok idejük nagy részét a külső udvarban töltötték, melyet napfény világított meg. Kevesebb időt töltöttek a szentélyben, ahol a hétkarú gyertyatartó, a menóra állt, mely megvilágította az asztalon lévő szent kenyeret. És évente egyszer a főpap bement a szentek szentjébe, ahol Isten jelenlétének fénye, a „sekina” ragyogott. Amikor tehát Isten szolgálatra hív, időd nagy részében a külső udvaron leszel, betöltve az emberek szükségeit. Néha bemész a szentélybe, ahol Isten Lelkének fénye megvilágítja Igéjét, amiből táplálkozva olyan mondanivalót meríthetsz, amit hallgatóságodnak érdemes meghallania. De a nagy krízisek idején, amikor az emberi bölcsesség kevés a probléma megoldására, be kell menned a szentek szentjébe, hogy olyan világosságra találj, ami közvetlenül Istentől jön. Az emberek tudni fogják, hogy ott jártál, mert ahogy Mózesen, úgy rajtad is észre fogják venni, amikor kijössz, hogy valami megváltozott. Papnak lenni nagy elhívatás. De Isten hívott erre, és ha kész vagy megfizetni az árát, magaddal viheted jelenlétének érzését mindenhová, amerre csak jársz.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-22dfe-48f1″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent I. Kallixtusz pápa, vértanú

Az üldözések időszakában nem is volt olyan egyértelmű, hogy nem szégyellem az evangéliumot. Kallixtus pápa sem szégyellte, ezért szenvedett vértanúságot. Ma sem mindig könnyű kiállni az evangélium igazsága mellett. Ma is szükség van Isten erejére, bátorságra, leleményességre.
SZENT I. KALLIXTUSZ pápa eredetileg ravennai származású rabszolga volt, akit keresztény gazdája (Karpoforusz) felszabadított, azonban zsidó vádak alapján Szardínia bányáiba került rabmunkára. Szabadulása után diakónus lett, és ő volt a róla elnevezett, a Via Appián levő temetőhely gondnoka, valamint az alsópapság felügyelője.
217-ben, Zefirin pápa halálakor ő lett a pápa. Mint pápa küzdött az eretnekek ellen és a megtérő bűnösök ellen szigorú eljárást követelő keresztények ellen, akik még ellenpápát is állítottak vele szemben, Hippolituszt.
222-es vértanúsága után a Via Aurélián temették el. Ereklyéit most a Santa Maria in Trastevere őrzi. Sírját 1960-ban megtalálták. Sírjának freskói vértanúságát ábrázolják.
Gondolkozz el!
Rabszolgából és rabból is lehet pápa, sőt szent! Isten kezébe kell tennünk sorsunkat!

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]