2016. október 5., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Aurél – latin eredetű; jelentése: aranyos.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A pénz, tíz-húsz évnyi jólét, különös dolgokat tesz az emberrel, elhiszi ugyanis, hogy nincs olyan szorult helyzet, amiből ne lenne joga kiverekedni magát.”

Stephen King

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c96d-2d3c”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lehoczky Tivadar (Fucsine, 1830. október 5. – Munkács, 1915. november 25.) Régész, történész, néprajzkutató. Elemi iskoláit és a gimnáziumot Rózsahegyen végezte, majd Rozsnyón tanult. 1847-ben beiratkozott a kassai jogakadémiára. 1848 júniusában beállt honvédnek. Tüzérként harcolt a kassai, a szegedi, a temesvári és a lugosi csatában. A szabadságharc bukása után Kassán folytatta tanulmányait. 1852-ben telepedett le Munkácson. Egy évvel később letette a bírói vizsgát Munkácson osztrák törvényből és közigazgatásból. 1861-ben Pesten a Királyi Tábla előtt kitűnőre vizsgázott a magyar köztörvényekből. 1863-ban ügyvédi vizsgát tett váltó-és hiteltörvényekből 1865-től a Schönborn grófok tulajdonát képező munkácsi és beregszentmiklósi hitbizományi uradalmak főügyésze volt. Gyűjtötte a vidék történelmi múltjára vonatkozó okmányokat, régi könyveket, érméket. Tizenegy könyvet és közel háromszáz történelmi, néprajzi, honismereti és nyelvészeti tanulmányt írt. Az 1850-es években a Magyar Hírlap, a Vasárnapi Újság, a Szépirodalmi Közlöny hasábjain jelentek meg írásai. Egy 1860-ban Munkács közelében talált bronzlelet a régészet felé terelte érdeklődését. Első régészeti írása a nyalábvári ásatásokról 1863-ban jelent meg. A 60-as években Erdélyi János hatására a Bereg megyei ruszinok szokásainak és népdalainak kutatásával foglalkozott. Népdalfordításainak gyűjteménye 1864-ben jelent meg Erdélyi János kiadásában. A magyar-orosz nép közmondásai és példabeszédei című gyűjteménye pedig 1877-ben látott napvilágot. Legjelentősebb műve a háromkötetes Beregvármegye monographiája (Ungvár, 1881 1882). Kutatói munkássága mellett műemlékvédelemmel is foglalkozott. 1876-ban a m. kir. vallási és közoktatási miniszter a Magyarországi Műemlékek Bizottsága kültagjának nevezte ki. Lehoczkynak köszönhetően a magyar parlament 1898-ban napirendre tűzte a munkácsi vár helyreállításának kérdését. Munkásságára felfigyelt a tudományos világ is. Gyűjteményeit számos alkalommal mutatták be Magyarországon és külföldön. Gyűjteményéből múzeumot szeretett volna létrehozni, de életében ez nem sikerült.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Szabó Magda író, (1917) pályáján mind meghatározóbbá vált az önéletrajzi ihletés és a nemzeti múlt iránt érzett érdeklődés. Régimódi történetében családjának történetéről ír.

Kormányhatározat született: a Szent Koronát az országházban kell elhelyezni (1999).

Xantus János író, természetkutató, néprajztudós születése (1825).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c96d-2d3c”][vc_column_text]FÉLSZ? BÍZZ ISTENBEN!
„… megőrzöd teljes békében, mert benned bízik.” (Ézsaiás 26:3)

A félelem az élet természetes része. Az általad ismert legsikeresebb és legmagabiztosabb emberek is átélik. A különbség az, hogy ők nem engedik, hogy a félelem leuralja őket, mert tudják, hogy ha az átveszi az irányítást, megbénítja az embert. A Biblia azt mondja, hogy „a félelem gyötrelemmel jár” (1János 4:18). A Yale Egyetem neurológiai kutatói felfedezték, hogy azok a páciensek, akik arra számítottak, hogy elektrosokk éri őket, ugyanolyan szintű szorongást éltek meg, mint akiket valóban elektrosokk ért. Elizabeth Phelps kutatónő írta: „Sok félelmünket és szorongásunkat a kommunikáció által tanuljuk. Ha valaki azt mondja, hogy féljünk a kutyától, akkor az agyunk ugyanúgy reagál, mintha valóban félnénk.” Másként fogalmazva: agyunk nem ismeri fel a különbséget a valódi és a képzelt fenyegetés között. Ezért szenved olyan sok ember különféle szorongásos tünetek miatt. Valaki, aki teljes biztonságban van, de fél attól, hogy kirabolják, ugyanannyira szenved, mint aki olyan helyzetben él, ahol magas a kockázata annak, hogy kirabolják, vagy mint egy olyan személy, akit éppen kirabolnak. Mivel agyunk nem tesz különbséget a valós és a vélt érzelmek között, a félelem uralni tudja életünket, és ez éppen annyira romboló, mint a fizikai sérülés. Marilyn Barrick pszichológusnő mondta: „Legtöbbször a félelem nem más, mint illúzió. Ha beszélsz róla valakinek, hajlamos eltűnni.” Mondd hát el félelmeidet Istennek, és figyeld, hogy kezdenek eltűnni. A Biblia azt mondja, hogy Isten a benne bízókat megőrzi teljes békében (ld. Ézsaiás 26:3).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]