2017. július 11., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]

Lili – a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézőjéből önállósult. Nóra – az Eleonóra és a Honóra rövidülése.

[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nem éveink számán múlik, hogy fiatalok vagyunk-e vagy öregek. A fiatalság a tehetség egyik fajtája.”

 Heltai Jenő

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c659-abde”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szova Péter, Szova-Gmitrov (Hajtóka, Sáros megye, 1894. július 11. – Ungvár, 1984). Helytörténész. A gimnáziumot Eperjesen végezte. Az első világháborúban orosz hadifogságba esett. 1919-ben tért haza. A kassai jogi akadémia elvégzése után az ungvári reálgimnáziumban tanított.  Az 1920-as években az ungvári városházán tisztviselő. Jelentős kulturális tevékenységet fejtett ki Duchnovics Kultúregyesületben és a Skolnaja Pomoscs kiadónál. 1941-ben a Kárpátaljai Tudományos Társaság tudományos szakosztályának munkájában vett részt. A szovjet hadsereg bevonulása után Kárpátalja Ukrajnához való csatolásának híve volt. 1946-ban a Területi Honismereti Múzeum igazgatójává nevezték ki, majd Kárpátalja néptanácsának elnökhelyettese lett. Történelmi, helytörténeti munkákat írt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Ezen a napon született 1819-ben Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató, a finnugor nyelvészet és őstörténet kutatásának megalapozója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c659-abde”][vc_column_text]LÉGY HŰSÉGES!

„… ő a társad, feleséged, akivel szövetség köt össze.” (Malakiás 2:14)

Ahogy a társadalmi normák egyre megengedőbbé válnak, a házastársi hűségről alkotott felfogásunk kihívással szembesül. A szórakoztatóipar azt az elképzelést reklámozza, hogy a hűtlenség remek kétszemélyes játék. A hátulütőkről azonban nem beszélnek. Amikor az izgalom lecseng, fájdalmat és kiábrándulást hoz. Nemcsak a két érintett számára, de mindazok számára is, akik szeretik őket, akik számítanak rájuk, vagy akik példaként tekintenek rájuk. Ideje egyenesen beszélnünk a házassági szövetségről. A becserkészés izgalma és a szenvedély kihűlte után marad a főzés, takarítás, a megélhetésért való megdolgozás. Igen, a fű zöldeb a szomszédnál, de füvet nyírni ott is kell. Amikor még csak randevúztok, akkor a másik legjobb oldalát látod, de ha összeházasodtok, együtt kell élnetek egymás hibáival, gyengeségeivel és idegesítő szokásaival, csakúgy, mint azelőtt korábbi házastársadéval. És tudod mit? A házasélet elkezd börtönnek tűnni. És mit tesz az ember, ha csapdába esve érzi magát? Egyik kapcsolatból a másikba ugrik hiábavalóan keresve valami meghatározhatatlant – valamit, ami úgy tűnik, sosem talál meg. Mi a megoldás? Ahelyett, hogy az igazit keresnénk, nekünk kell arra törekednünk, hogy igazi társsá váljunk. Gyakran azok a tulajdonságok, melyeket egy új kapcsolatban keresel, ott vannak észrevétlenül megbújva a felszín alatt a házastársadban. Ezek a tulajdonságok olyanok, mint a magvak: ha öntözöd, táplálod és védelmezed őket, valami csodálatossá fognak nőni, amiben örömödet lelheted.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c659-abde” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Benedek apát, Európa védőszentje

Nursiai Szent Benedek 480 táján született a közép-itáliai, umbriai Nursziában (ma Norcia). Előkelő származású, Rómában elsőrendű nevelésben részesült. A gót megszállás alatt nyögő Rómában tanult, keresztény lelke nem tudott megbékélni a világ kísértéseivel. Már 14 évesen elhatározta, hogy elhagyja a világot, ezt azonban csak dajkájával közölte.

Előbb egy falusi plébánián Enfidében (ma Affile) élt, de innen is tovább menekült a világ elől. A szabin hegyek közt, Subiaco vidékén, az Anio folyó völgyében vette fel a remeteöltönyt, itt telepedett meg egy barlangban. Három évi magány után pásztorok találtak rá, és vitték hírét az emberek közé. Ezután már sokan zarándokoltak hozzá. Ez a hírnév a világ kísértését is jelentette számára. A vicovarói szerzetesek elöljárójukká választották, de nem akarták őszintén megkomolyítani életüket, sőt még a megmérgezésére is kísérletet tettek, emiatt visszatért barlangjába, Subiacoba.

Egyre több remete vette körül, ezeknek egymásután épített kolostort. Ezekben igazi szerzetes családi élet folyt, ő legszívesebben a kezdők nevelésével foglalkozott. 35 éves remeteségét egy féltékeny pap áskálódása miatt szakította meg, elvándorolt délre, és a Monte Cassino hegyen 529-ben megalapította a bencés rend anyaházát. Templomot és kolostort épített, sok szegényt támogatott, sokakat megtérített, megírta Reguláját, mely ma is a nyugati szerzetesség alapszabálya. Emiatt a nyugati szerzetesség atyjának is szokták nevezni.

Meghalt 547. március 21-én (más forrás szerint 543-ban). Azóta követői, a bencések Európát megtérítették, műveltségre tanították, ma is a társadalom legkiválóbb tagjait nevelik. A 8. századtól július 11-én emlékeznek meg róla. VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fővédőszentjévé nyilvánította.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]