2018. január 13., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Veronika 1. – görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó;

2. – latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Azt hisszük el, amit el akarunk hinni. Ezt jó sokáig mondogatjuk magunknak, szép lassan egybeforr velünk, és elhisszük, hogy ez a valóság”

J. J. Stalter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-934e07-51fd”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.). Történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.  Iskoláit Máramarosszigeten és Ungváron végezte. Érettségi után a munkácsi egyházmegye papnövendéke lett. 1882-ben a budapesti központi teológiai akadémiára került. Az egyetem bölcsészkarán történelmi és szláv filológiai előadásokat is hallgatott. Tanulmányai befejezése után, 1888-ban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában helyezkedett el, ahol a szláv nyelvű kéziratok rendezésével bízták meg. A ruszin és a magyar mellett jól ismerte egyházának liturgiai nyelvét, az egyházi szláv nyelvet, de tudott oroszul, szerbül, latinul és németül is. 1889-ben a bécsi Osztrák Történeti Intézetbe küldték, ahol diplomáciával, paleográfiával és szláv filológiával foglalkozott. Több délszláv vonatkozású munkát is írt.  1891-ben Bécsből hazatérve doktorátust szerzett, 1892-1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros. 1895-96-ban Rómában is kutatott.  1906-ban a pozsonyi jogakadémián a magyar művelődéstörténet, 1914-től a pozsonyi egyetemen a magyar történelem professzora, 1918-tól az egyetemes történeti tanszéket vezette. 1923-tól 1935-ig, nyugalomba vonulásáig a pécsi egyetemen volt tanár, 1932-33-ban rektor. Tudományos munkásságának jelentős részét a munkácsi egyházmegye, s ezzel együtt a ruszinság, illetve a vidék múltját megvilágító gazdasági, társadalompolitikai, valamint településtörténeti források összegyűjtése és megjelentetése képezi.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Jedlik Ányos (1800) fizikus, a külföldet jóval megelőzve alkalmazta az 1827-ben szerkesztett elektromágneses motort, néhány év múlva pedig felfedezte a dinamóelvet, mellyel évekkel megelőzte a német Siemens dinamóját.

Budapest ostroma alatt hatvanhat éves korában elhunyt Szabó Dezső író (1945).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-74e07-51fd”][vc_column_text]Ő MINDIG EGY LÉPÉSSEL ELŐTTED JÁR (1)

„Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom.” (Ézsaiás 65:24)

Amikor Wilda Lahmann férje felébredt a kora hajnali órákban levegőért kapkodva és mellkasát markolászva, nem volt idő a mentőre várni. A felesége betámogatta az autóba, ő pedig nekidőlt az ajtónak. Az asszony így ír beszámolójában: „A kórház 25 km-re van… nem fogunk időben odaérni. Kérlek, küldj segítséget, Uram! Úgy két kilométert haladtam, amikor megláttam valamit az úton. Talán csalnak a szemeim? Egy mentő állt az út mellett. Talán ránk várt? Ki hívhatta ki? A fékre tapostam, és segítségért kiáltva feléjük rohantam. Ők azonnal elkezdték a kezelést, és Randyvel a kórházba siettek. A következő három nap kritikus volt. Egy percre sem távoztam ágy mellől, imádkoztam, hogy térjen magához. Amikor felébredt, megkérdezte, hogy mi történt. »Súlyos szívrohamod volt. Egy-két perccel később ki tudj mi történt volna.« »Te hívtad ki a mentőket?« kérdezte Randy. »Nem – feleltem. – Egy valesethet jöttek abba a kereszteződésbe. Be is szóltak a központba, hogy megkérdezzék, biztosan jó címre érkeztek-e. Abban a másodpercben értünk mi oda.« Huszonöt kilométer egy elhagyott úton az éjszaka közepén; Randy szívrohama halálos lehetett volna, ha nincs ott az a mentő. Szerintem a legjobb helyen voltak.” Gyakran előfordul, hogy válságos helyzetben nincs idő felhívni a lelkipásztort vagy az imatársadat. Ilyenkor jó tudni, hogy Isten azt mondta: „Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom.” Ő a hét minden napján, a nap huszonnégy órájában munkában van, „megváltja életedet a sírtól” (Zsoltárok 103:4), jóval azelőtt, hogy egyáltalán tudatában lennél a veszélynek!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-24e07-51fd” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Hiláriusz püspök, egyháztanító

Hilarius a mai Franciaország területén, Poitiers-ben született 315-ben. Az emberi élet céljáról gondolkodott, és ezért a Szentírást kezdte tanulmányozni. Kereszténnyé lett, majd hamarosan püspökké választották. Küzdött az arianizmus ellen, ezért Konstancius császár Kisázsiába száműzte. 356-59-ig tartó száműzetésében a görög egyházatyákat tanulmányozta, és ott is küzdött az arianizmus tanításai ellen; ezért hazaküldték. 361-ben részt vett a párizsi zsinaton. Saturninus arlesi érseket letétette arianizmusa miatt. Több könyvet írt, különösen a Szentháromság-tan kifejtésében van nagy érdeme.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]