2018. január 28., vasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Karola – latin-germán eredetű; jelentése: legény, fiú.

Károly 1. – magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;

2. – germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az alkotó ember előtt végtelen a tér. De ha tudásunkat nem is használjuk fel feltétlenül újabb alkotásra, akkor is minden ismeret még gyönyörűbbé teszi előttünk a világot.”

Öveges József

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c361-a8dd”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bernáth Zsigmond (Mándok, 1790. október 20. – ?, 1882. január 28.) országgyűlési képviselő, politikus, Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének hőse. Ősei Ung megyei nemesek, közéleti személyiségek voltak. Apja, Zsigmond több éven át Ung megye alispánja, országgyűlési követe volt. Bernáth iskoláit Kassán, Patakon, a jogi tanfolyamot Pesten és Bécsben végezte. 1812-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1816-ban Ung megyében főszolgabíró, 1825-ben a megye követe a pozsonyi országgyűlésen. Az 1833-36-os országgyűlésen Kölcsey Ferenccel együtt kerületi jegyzőnek választották. Ezen az országgyűlésen a vallási sérelmek megvitatásának aktív résztvevője. Az 1839– 40-es és az 1847-48-as országgyűléseken is Ung megye és a protestáns érdekek szorgalmas képviselője.  A szabadságharc után visszavonult, birtokai gazdaságát irányította. Az 1850-es években. a protestáns pátens tárgyában tartott egyházi üléseken kezdett újra politizálni.  1860-ban tagja a protestánsok sérelmeit Bécsben felpanaszoló küldöttségnek. 1861-ben ismét megválasztották Ung megye képviselőjének. Az 1865-ös országgyűlésnek ő volt a korelnöke. 1868 végén vonult vissza a közéletből, hátralevő éveit családja körében élte le. A valóságban nem volt a regénybeli Buttler János iskolatársa, de az 1825. évi országgyűlés óta közvetlen kapcsolatban állt a szintén liberális politikát folytató Buttlerrel.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Újházi Ede, színész (1844) a tragédiától a bohózatig minden feladatot sikerrel oldott meg.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c361-a8dd”][vc_column_text]AZ INTIMITÁSTÓL VALÓ FÉLELEM LEGYŐZÉSE (1)

„Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” (1Mózes 2:25)

Ádámnak és Évának nem voltak titkaik egymás előtt. „Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” Isten az első emberpárnak adta a föld kormányzásának hatalmát. Ekkor lépett a Sátán képbe. Mi támadott meg? A bizalmas kapcsolatukat, az intimitásukat! „Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefalevelet fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak.” (1Mózes 3:7). Az intimitás nyíltságot, őszinteséget és bizalmat jelent. Amikor Ádám és Éva ezt elvesztették, elrejtőztek Isten elől – és egymás elől is. Azóta mindannyian rejtőzködünk. Az érzelmi intimitás az alapja minden jelentőségteljes kapcsolatnak. Enélkül a kapcsolatok sekélyessé válnak, nem nyújtanak beteljesedést. Félünk feltárni a másiknak félelmeinket, szükségeinket, bizonytalanságainkat, titkainkat, reményeinket, álmainkat, furcsa véleményünket és nemkívánatos részeinket. Ez a félelem a magánytól való félelemben gyökerezik. „Ha igazán ismernél, biztosan elhagynál.” Vagy az elégtelenségtől való félelemben: „Lehet, hogy csalódott leszel, mert nem tudom teljesíteni az elvárásaidat.” Vagy az irányítás elvesztésének félelmében: „Most, hogy már tudod, hogyan érzek, ezt arra fogod használni, hogy uralkodj rajtam.” A nők „nehezen elérhetőt” játszanak, a férfiak pedig „kemény fickót”, akinek nincs szüksége senkire. Mi a megoldás? Tanuljatok meg együtt imádkozni! Legőszintébb pillanataink azok, amikor Isten előtt állunk, aki már úgyis mindent tud rólunk. Amikor ezeket a perceket együtt töltjük, a gátak elomlanak, szívünk meglágyul egymás felé, és közelebb kerülünk egymáshoz.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c361-a8dd” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Aquinói Szent Tamás áldozópap, egyháztanító

1225-ben született Roccaseccában, az Aquinoi grófok családjából. Ötéves korában Montecassinoba berült nevelésre. Tudományos képzését a nápolyi domonkosoknál kapta. 1244-ben Párizsba került. 1245 és 52 között Kölnben tanult Nagy Szent Albert iskolájában. 1256-ban a hittudományok magisztere lett. Egy évre rá Szent Bonaventurával együtt kezdte előadásait Párizsban. 1259-ben Itáliába ment, 1261 és 64 között IV. Orbán pápa udvarában élt Orvietoban. 1265-ben a római dominikánus főiskola igazgatója lett. 1269-ben újra Párizsba került, majd 1272-ben ismét Nápolyba küldték. A II. Lyoni zsinatra utazva, a fossanovai apátságban halt meg 1274 március 7-én. Holttestét 1369 január 28-án átvitték Toulouse-ba.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]