2018. június 27., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]László – szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az élet túl rövid ahhoz, hogy elvesztegessük. Álmainkat csak cselekvéssel, tettekkel valósíthatjuk meg, és nem annak tervezésével, hogy mit fogunk tenni.”

David J. Schwartz

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93cb42-9cb5″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Palágyi Deák Geyza (Palágy, 1871. április 7. – Sárospatak, 1931. június 27.). Festőművész, író, néprajzi gyűjtő, a sárospataki kollégium rajztanára. Középiskoláit Ungváron végezte. A budapesti mintarajziskola befejezése után Münchenben ismerkedett a német rajzművészettel. Hazatérése után Pápán, majd 1903-tól Sárospatakon tanított. Részletező, rajzi dokumentációval kísért leírásokat tett közzé az ungi Tiszahát népéletéről. Balladákat, népdalokat gyűjtött szülőföldjén.  Rendszeresen jelentek meg rajzai a Vasárnapi Újságban. Illusztrációkat készített Arany János Toldijához. Rajzait és költeményeit 1907-ben albumban adta ki. Néprajzi és népművészeti tárgyi gyűjteménye a Sárospataki Tudományos Gyűjtemények Múzeumába került.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szentté avatják I. László királyt Váradon (1192)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7cb42-9cb5″][vc_column_text]AMIKOR JÉZUS IMÁDKOZOTT (2)

„Félre vonult egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.” (Márk 1:35)

Ha nem imádkozol, kiteszed magad a kudarcnak. Jézus azért nem vallott soha kudarcot, mert soha nem hanyagolta el az imádságot. Figyeld meg, mikor imádkozott: amikor nehéz volt a szíve. Földi szolgálata idején unkatestvérét, Keresztelő Jánost letartóztatták, és lefejezték azért, mert a királynak szemébe mondta a bűnét. „Amikor meghallotta ezt Jézus, eltávozott onnan hajón egy lakatlan helyre egyedül” (Máté 14:13).  Csalódás, cserbenhagyás, válás és halál bele fogják írni fejezeteiket éltünk könyvébe. Hála Istennek az orvosokért és lelkigondozókért, de végeredményben senki nem tud meggyógyítani egy összetört szívet úgy, mint Isten.  „Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket. Megszabja a csillagok számát, nevet ad mindegyiknek. Nagy a mi Urunk, és igen erős, bölcsessége határtalan.” (Zsoltárok 147:3-5). Akár csillagok teremtése, akár sebek begyógyítása, nincs olyan helyzet, ami túl nagy vagy túl kicsi lenne ahhoz, hogy a szerető Isten ne figyeljen oda arra. Ahhoz, hogy megértsd, Isten mennyire szakértő a gyógyításban, nézd meg Jób életét. Senkit nem ért annyi veszteség az egész világtörténelemben, mint Jóbot – de Isten átsegítette rajta. Jób könyve 11. részében ezt olvassuk: „Elfelejted a nyomorúságot, úgy gondolsz rá, mint levonult vizekre. Fényesebb lesz életed a déli verőfénynél, a sötétség is olyan lesz, mintha reggel volna. Bizakodás tölt el, mert lesz reménységed, körülnézel, és nyugodtan lefekszel. Ha leheveredsz, senki nem riaszt föl, sőt sokan hízelegnek neked.” (Jób 11:16-19). Szomorú vagy ma, és nehéz a szíved? Tedd, amit Jézus tett! Szánj időt az imádságra!

 

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2cb42-9cb5″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent László király

1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt.

Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett. Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát. Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán. 1061-ben tért vissza ismét, de hamarosan vissza kellett menekülnie Lengyelországba. 1064-ben bátyjával Gézával tért vissza, hogy a lázadó Salamonnal harcban leszámoljon.

A püspökök békítése után ismét Biharban uralkodott az ország keleti harmadában. A pogány besenyők ellen sikeresen harcolt, katonái csodákat beszéltek hősiességéről. Békét sikerült kivívnia a besenyőkkel és a kunokkal szemben 1085-ben, 1091-ben és 1092-ben. Ünnepelt hősként fogadta el 1077-ben a királyi trónt, folytatta Szent István útját.

Legyőzte a pogány kunokat, megkeresztelte és letelepítette őket. Seregei vitézül harcoltak vele együtt, legendák fonódtak köré. (Tordai hasadék, Szent László pénze, füve, forrásfakasztás, stb.) A háborúskodás számára keserű teher volt. Az országban is rendet teremtett, szigorú törvényeket hozott. Létrehozta a zágrábi püspökséget, a kalocsai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseket Gyulafehérvárra, a biharit pedig Nagyváradra. Megalapította a Szent Jobb-apátságot a Szent Jobb őrzésére. Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett.

1083-ban Szent István, Szent Imre és Szent Gellért szenté avatását szorgalmazta. Szentül élt, nagylelkű volt, keresztes hadjáratot is akart indítani, azonban ez nem valósulhatott meg. 1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott. 1095. július 29-én meghalt Nyitra mellett. Földi maradványait előbb a somogyvári monostorba, majd a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák történtek, legendák keringtek csodálatos közreműködéséről csatákban. Ügyét kivizsgálva 1192. június 27-én III. Celesztin pápa követe (Gergely bíboros) Váradon szentté avatta.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Orbán – latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nem volt felelni valóm, hiszen nem mondott újat, ő nem fogta fel, hogy attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert szeret, és mert én is szeretem. Csak az tud nekem fájdalmat okozni, akihez közöm van.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9347a0-7b36″][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Mészáros Ági (1918) színésznő játékát könnyedség, humor és magával ragadó báj, valamint drámaiság jellemezte. 1956-os megnyilvánulásai miatt mellőzték.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-747a0-7b36″][vc_column_text]A HÁLA FERTŐZŐ!

„mindenért hálát adjatok…” (1Thesszalonika 5:18)

Barbara Johnson agyonütötten érezte magát, késében volt, ráadásul állnia kellett a buszon munkába menet. Hangulata zuhanórepülésben volt, amikor egy vidám hang megszólalt a busz elejéről: „Gyönyörű napunk van, igaz?” Nem látta a férfit, csak a hangját hallotta, amint a szép látnivalókról beszélt, melyek mellett elhaladtak… ez a templom… az a park… egy temető… egy tűzoltó állomás. A férfi hálás lelkülete mindenkit jobb kedvre derített. Amikor Johnson leszállt a buszról egy pillanatra meglátta a beszélőt: egy átlagos kinézetű férfit, aki sötét szemüveget viselt, és fehér bor volt nála! Pál azt mondta: „Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata” (1Thesszalonika 5:18 Károli). Nem a megpróbáltatásokért adunk hálát, hanem a megpróbáltatásokban. A hála olyan, mint a bumeráng. Áldást hoz annak, akinek köszönetet mondunk, aztán 180 fokos fordulatot vesz, és áldást hoz annak is, aki hálát adott. Egy bibliatanító mondja: „Bármilyen megpróbáltatás van is most az életedben, mielőtt érkezett, Isten gondoskodott arról, hogy ki tudd állni… mások is átmentek már ugyanezen, amin most te átmégy… és győztesen kerültek ki belőle… Isten minden kísértéshez megígérte a kiutat: »Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni« (1Korinthus 10:13Ö. A megpróbáltatások és a kiutak elválaszthatatlanok. Az ördög azonban azt szeretné, ha ezt nem tudnád, ezért minden alkalommal, amikor próbán mégy át, azt mondja, hogy nincs kiút. Már régen megtanultam, hogy amikor a gonosz nyomása egyre nagyobb rajtam, az mindig azt jelzi, hogy a kiút nemsokára feltárul… Azt kell tennünk, amit Isten mond. Örvendezzünk! Ne feledd: »… az Úr előtt való öröm erőt ad nektek!« (Nehémiás 8:10). Ha van ilyen örömed, az erőt ad az előtted álló útra.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-247a0-7b36″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szűz Mária

Szent V. Piusz pápa mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe tipró török birodalom ellen. Mohács után 1526-ban minden elveszni látszott. 1541-ben elesett Buda. 1568-ban már adott Miksa magyar királynak 30000 aranyat a végvárak védelmére, de a török előnyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Szövetséget hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal.

Az imában bízott azonban legjobban. A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, de ő maga is környezetével kitartóan imádkozta. Így volt ez az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepantó melletti összecsapása idején is 1571. október 7-én. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban értesült a győzelemről, és elrendelte minden október 7-én „Mária, Rózsafüzér Királynője” ünnepének megünneplését. Ugyanakkor a „Keresztények Segítsége” megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta ez a megszólítás a lorettói litánia fohászai közt szerepel.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]