2018. május 8., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Mihály – héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

Győző – a Viktor magyarító lefordítása.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Kár tervezni, valamit úgyis mindig ad az élet.”

Várkonyi Andrea

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-935397-260c”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Drávai Gizella (Kovászó, 1911. május 8. – Beregszász, 1981. augusztus 28.) Pedagógus. Apja Legeza Jenő gör. kat. lelkész, anyja Skira Gizella. Apja halála után 1915-től édesanyja egyedül nevelte. Beregszászba költöztek, itt végezte az elemi és a polgári iskolát. Ezután egy évig a beregszászi Kálvin nyomdában dolgozott. 1926-30 között az ungvári tanítóképzőben tanult. 1930-tól 1944 októberéig elemi iskolai tanítónőként dolgozott Miszticén, Bilkén, Rakaszon, Újlakon, Jánosiban és Balazséron. 1944-1954-ben a beregszászi 4. sz. iskolában tanított magyar nyelvet és irodalmat. 1944. augusztus 26-án ment feleségül Drávai Lajoshoz, a helyi gimnázium tanárához, aki ezután bevonult a hadseregbe, s a háború után nem tért vissza Beregszászba, Budapesten maradt. 1946. januárjában képesítést szerzett ukrán, orosz, cseh nyelv és irodalom, valamint testnevelés tanítására. 1954-től 1972-ig a beregszászi 6. sz. általános iskolában tanított magyar nyelvet és irodalmat.

Egész életét a tanításnak szentelte, rajongva szerette tanítványait. Foglalkozott műfordítással, számos pedagógiai cikke jelent meg a Kárpáti Igaz Szóban, tankönyveket írt. A beregszászi temetőben helyezték örök nyugalomra, sírjára Horváth Anna szobrászművész készített emlékművet.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Hollósy Simon festő, (1857) a nagybányai művésztelep vezető mestere, és Ferenczy Károly mellett legnagyobb alakja. A 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legjelentősebb képviselője.

–          Székely Bertalan festő (1835), a 19. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakja. Portréi mellett több életképe, tájképe remekmű (Egri nők, II. Lajos holttestének megtalálása, Zrínyi kirohanása)

–          Földi Imre súlyemelő, olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója születése (1938)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-75397-260c”][vc_column_text]TEDD FÉLRE A MÉRŐ PÁLCÁT!

„Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor?”(Zsoltárok 130:3)

Teljesítményorientált társadalomban élünk, ahol az iskolában, a sportban és a munkahelyen is az elért eredményeket jutalmazzák. Isten azonban nem így gondolkodik. Az ő gondolatai és útjai messze felülmúlják a mieinket (Id. Ézsaiás 5:8-9). Őt nem hatják meg az üres szertartások, ő engedelmességet vár. „Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!” (1Sámuel 15:22). Az érzések és érzelmek nagy erővel bírnak, de ritkán tárgyilagosak. Ha azt, hogy mennyit érsz keresztyénként, gyarló emberi teljesítményedre alapozod, az ellenség máris megnyerte a csatát. A Sátán neve az, hogy „testvéreink vádlója” (Jelenések 12:10), ő akarja, hogy listát vezess kudarcaidról és tévedéseidről. Így kínozhat azzal, hogy emlékeztet azokra az időkre, amikor elragadott az indulat, amikor kritizáltál valakit, amikor nem szólaltál fel az igazság érdekében, vagy nem tisztáztál egy félreértést, mert így jobb színben tűntél fel. Dávid azt mondta, hogy ha Isten számon tartaná a bűnöket, akkor ugyan ki állhatna meg előtte? Még a legfegyelmezett hívő életében is vannak olyan területek, ahol valamivel küszködik, vagy éppen elbukott. Ezért van szükségünk Isten kegyelmére és bocsánatára a hét minden napján, a nap 24 órájában. Tudja, hogy gyengék vagyunk, „hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk” (Zsoltárok 103:14), ezért nem lepődik meg azon, hogy legjobb szándékunk ellenére is kudarcot vallunk. Reimer Schultze mondta: „Isten nem a teljesítményünk alapján mér minket, hanem a Jézus iránti szeretetünk alapján. Sőt, Isten országában a Jézus iránti szeretetünk számít teljesítménynek. Minden egyéb másodlagos. Mesterünk azt szeretné, ha arra vágynánk, hogy vele legyünk, a közelében maradjunk, kapcsolatban legyünk vele.” Tedd hát félre a mérőpálcát, és örülj, hogy Isten nem a te teljesítményed alapján osztályoz, hanem az alapján, amit Krisztus elvégzett.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]