2019. február 12., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Lívia – latin eredetű; Jelentése: ólomszínű, kékes.

Lídia – görög eredetű; Jelentése: az ókori Lídiából való nő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Akkor jó egy partnerkapcsolat, ha rá tudom venni a partnert a nyílt beszélgetésre. Nagyon sok házasságban ez az őszinteség hiányzik, az igaz, tartalmas beszélgetés, egymásra unnak a partnerek. Az őszinteség egymás között a legjobban járható út.”

Ábel Anita

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93128f-ab87″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Anonymus, P. mester (XI. sz. vége – XII. sz. eleje).

Az első ránk maradt történeti mű, A magyarok cselekedeteiről (Gesta Hungarorum) szerzője. Egyes kutatók szerint a Felső-Tisza-vidékről származott, és szoros kapcsolat fűzte az itt birtokos Abákhoz. Anonymus részletesen bemutatta munkájában a honfoglalás kori Munkács, Ungvár és Borzsova vidékét.  Magyarázata szerint a magyarokat Ung váráról nevezik a külföldiek „hungváriaknak”. Ő nevezte el a Laborc folyóról az ezen a területen sohasem élt Laborc vezért. Munkács nevének eredetét is a mondai hagyományok alapján magyarázta. Szerinte azért nevezték el Munkácsnak a várost, mert a magyarok nagy „munkával” érkeztek meg erre a földre.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megnyitja kapuit a Budapest Sportcsarnok, mely a sportrendezvények mellett politikai gyűléseknek is otthont adott. (1982).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7128f-ab87″][vc_column_text]A HÁZASSÁG SZÖVETSÉGE (2)

„Férfiak! Úgy szeressétek a feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette
az egyházat, és önmagát adta érte.” (Efezus 5:25)

Könnyedén használjuk a „szeretet” szót sokféle dologra alkalmazva. Az emberek azt mondják: „szeretem a csokitortát”, vagy: „szeretem a focit”, vagy: „szeretem ezt a tévéműsort.” Valójában úgy értik, hogy ízlik nekik, kedvelik vagy élvezik azt a dolgot. A szeretet bibliai fogalma sokkal mélyebb, mint az, hogy valami szórakoztat vagy lelkesít minket, sőt, még annál is többet jelent, hogy érzelmileg kötődünk valakihez. Ha szeretünk valakit, akkor annak a személynek a jóléte az elsődleges fontosságú számunkra. A szeretet első gondolata mindig ez: „Hogyan járul hozzá ez a tettem a társam jóllétéhez?” Ha nem segíti elő – vagy éppen ellenkezőleg hat -, akkor az nem szeretet. A Biblia azt mondja: „Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte… Hasonlóképpen a férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, az önmagát szereti. Mert a maga testét soha senki nem gyűlölte, hanem táplálja és gondozza.” (Efezus 5:25-29). Férjként két dolgot tanulhatsz meg ezekből az igeversekből. 1) Mindannyian veleszületetten önzők vagyunk. Ezért mindig az lesz a legnagyobb kihívás számunkra, hogy a feleségünk érdekeit nézzük a magunké helyett, és készek legyünk saját terveinket feláldozni az ő érdekében. 2) Gyakorolnunk kell az érzékenységet! Gondolj bele, milyen érzékenyen reagálunk testünk fájdalmaira és szükségeire. Alkalmazd ezt az alapelvet a feleségeddel való törődésre! Azt mondod, ez túl nehéz kérés? Igen, de Isten, aki megparancsolta, megadja hozzá a kegyelmet is nap, mint nap. Meríts hát az ő kegyelméből!  

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]