2019. február 20., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Aladár – 1. török eredetű; jelentése: testőrhadnagy;

  1. germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas;
  2. iráni eredetű; jelentése: elöljáró.

Álmos – 1. – magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott;
2. – török eredetű; jelentése: vétel;
3. – bolgár eredetű; jelentése: magasztos.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A költészet beszélő festészet, a festészet néma költészet.”

Szimonidész

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93664d-9360″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Svájc, 1900. május 1.). Festőművész. Ősei a Lieb nevet viselték, Bajorországban éltek. Volt közöttük festő és szobrász is. Az ősök egyikét 1708-ban a sóvári cs. kir. sóhivatalhoz nevezték ki írnoknak, aki később mint sótiszt Bártfára költözött. Az ő fia volt Lieb György János József, a művész nagyapja. Apja, Lieb Mihály Leó Munkácsra került sótisztnek. Anyja Reök Cecília volt.

Édesapjuk, aki a Munkácsi nevet is kezdte már használni, 1848-ban Miskolcra költözött. Szülei halála miatt 1850-ben Mihály Békéscsabára került. Anyai nagybátyja, Reök István ügyvéd vette pártfogásába. Ő azonban a szabadságharcban való részvétele miatt bujdosni kényszerült, s Mihályt asztalosinasnak adta. 1858-tól Nagykárolyban lett asztalossegéd, de később betegsége miatt nagybátyjához költözött Gyulára. Szamossy Elek festőművész figyelt fel tehetségére. Támogatásával és ajánlásával Pestre költözött, ahol Harsányi Pál, a képzőművészeti társulás igazgatója felkarolta.  Festőbarátai segítségével  1865-től Bécsben, 1866-ban Münchenben tanult. Innen vett részt a magyar oktatásügyi minisztérium által hirdetett pályázaton, amelynek elnyerte a nagydíját, így 1867-ben Párizsba, 1868-ban Düsseldorfba utazhatott. Itt először tájképeket festett, de tanárai arra biztatták, hogy inkább zsánerképekkel foglalkozzon.  Így keletkezett Düsseldorfban  az Ásító inas (1868) és a Siralomház, amely elnyerte az 1870-es párizsi világkiállítás nagydíját, alkotóját pedig világhírű művésszé tette. A Tépéscsinálók című képét már megrendelésre festette 1871-ben. 1872-ben  Párizsban telepedett le. Itt először kisebb képeket festett (A Konyhapolitikusok, A Köpülő nő, Az iszákos szabó), majd megfestette az Éjjeli csavargókat (1873). Házasságot kötött de Marches báró özvegyével. A családi élet örömét Műteremben c. képén örökítette meg. 1877-ben készült a Milton, 1882-ben pedig nagyszabású vallásos témájú képe a Krisztus Pilátus előtt, amelyhez hasonlót  –  műítészek véleménye szerint – Rembrant óta nem festettek. 1880. november 4-én Munkács város képviselőtestülete Munkács díszpolgárává választotta, a király pedig 1880. december 11-én  Gödöllőn kelt oklevelében a művészet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül Munkácsy előnévvel s magyar nemességgel  tüntette ki. 1882. március 2-án Munkácsy Mihály neves írók és művészek társaságában felkereste szülővárosát. Kíséretéhez tartozott Jókai Mór, Pulszki Ferenc, Teleki Sándor, Vadnay Károly, György Aladár, Telepi Károly, Keleti Gusztáv. A városháza nagytermében ünnepélyes keretek között adták át a művésznek a város által felajánlott babérkoszorút.

1886-ban festette Mozart utolsó percei c. festményét, amikor egy amerikai műgyűjtő ötvenezer dollárt adott. Nagyszabású vállalkozása volt a bécsi császári múzeum mennyezetképe és a bp-i országház számára festett  Honfoglalás. 1891 nyarán Lehoczky Tivadar értékes adatokat és rajzokat küldött Párizsba a szolyvai ősmagyar sírban lelt lovas vitéz felszereléséről, amit Munkácsy felhasznált Honfoglalás c. festményéhez.  Közel negyedszázados párizsi tartózkodás után a festő 1896-ban azt tervezte, hogy hazatelepül, ebben azonban súlyos betegsége megakadályozta. 1897-től a németországi Godesbergben, majd Endenichben gyógykezelték.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Munkácsy Mihály, a festőóriás ezen a napon született 1844-ben Lieb Mihály néven Munkácson. Nemzeti művészetünk korszakos jelentőségű mestere, a kritikai realizmus egyik legnagyobb alakja. Alkotásai a világ legrangosabb gyűjteményeiben öregbítik a művész és Magyarország hírnevét.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7664d-9360″][vc_column_text]PÁNIKROHAM KEZELÉSE

„Ne félj a hirtelen való félelemtől.” (Példabeszédek 3:25 Károli)

A Biblia a pánikrohamot hirtelen rettegésnek nevezi. Ilyenkor az ember nem kap levegőt, a tenyere izzad, a mellkasát mintha szorítaná valami, és gyengének érzi magát. Ha valaha is átéltél már pánikrohamot, akkor felismered ezeket a tüneteket. Az orvosok szerint mai, stresszel teli világunkban körülbelül az emberek egyharmada él át pánik rohamot legalább egy évben egyszer. Ha te is egy vagy közülük, íme, néhány dolog, ami segíthet: 1) Lélegezz mélyeket!  A pánik miatt a lélegzetvételed rövid, kapkodó lesz, a mélylélegzet viszont segít megnyugodni, ellazulni. Ezért ha úgy érzed, hogy túl nagy nyomás nehezedik rád, állj meg, vegyél egy nagy levegőt, és sóhajtsd el Jézus nevét! Próbáld ki, működik! 2) Beszélj magadhoz! Mondd azt: „Isten kegyelméből megbirkózom ezzel” (Id. 2Korinthsu 12:9). Ha tovább stresszeled magad, azzal csak még nagyobb bajba kerülsz. Engedd meg magadnak a pánik érzését, de ne reagálj rá – ez először nehéznek tűnik, de segít megszakítani a kört, és visszavenni az irányítást gondolataid felett. 3) Csinálj valami megnyugtatót! Valószínűleg ehhez van ilyenkor legkevésbé kedved, mert a pánikroham közben ösztönösen olyan gondolataid támadnak, melyek a félelmedet táplálják. Mégis szánj egy percet arra, hogy elsuttogj egy imát, elmondj egy igeverset, hallgass Istent dicsőítő zenét, vagy beszélj egy baráttal. Ha pánikrohamok folytatódnak, akkor ne szégyellj szakemberhez fordulni! Végtére is az orvosoknak is Isten adta a képességet és szakértelmet, amivel segíthetnek. Íme, egy ige, ami minden ilyen helyzetben jól jöhet: „Ha lefekszel, nem rettensz fel, hanem lefekszel, és édesen alszol. Nem kell attól félned, hogy hirtelen fölriadsz, sem attól, hogy viharként rád törnek a bűnösök. Mert az Úrban bizakodhatsz, és ő megőrzi lábad a csapdától.” (Példabeszédek 3:24-26)

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]