2019. január 3., csütörtök

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Genovéva– germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

Benjámin– héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Szabad ember az, akinek lehetősége van rá, hogy értékeket valósítson meg, akinek lehetősége van arra, hogy jó és értelmes dologra használja az életét.”

Erdő Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93edfa-94f9″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bilák Szidor (Rókamező, Máramaros megye, 1889. május 26. –?, 1944. január 3.).  Költő, folklorista. Parasztcsaládból származott. Tanumányait Ungváron és Budapesten végezte. Tanítóként dolgozott, majd a péceli polgári iskola igazgatója lett. Művei a kárpátaljai kalendáriumokban, a budapesti Ruszka Pravdában és az ungvári Literaturna Negyiljaban jelentek meg. Népköltészeti gyűjteménye Zsavoronok. Szobranyije ruszkih peszen i poszlovic  podkarpatszkogo naroda címen 1926-ban jelent meg Ungváron.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Sennyei Vera színésznő születése (1915). Kezdetben dekoratív, elegáns úriasszonyok, társaságbeli hölgyek megformálója, később drámai karakterszerepek sajátos tolmácsolója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7edfa-94f9″][vc_column_text]IDÉN FEKTESD BE, AMIT ISTENTŐL KAPTÁL!

„Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé.” (Róma 14:10)

Az ítélet napját két dolog jellemzi: jutalom és bánkódás. Jézus rámutat erre abban a példázatban, amelyben egy gazda három szolgájára talentumokat bízott, hogy befektessék azokat. Az első kettő befektette a kapott összeget, és a gazda meg is jutalmazta őket, a harmadik azonban elásta a rá bízott talentumokat, ezért büntetést kapott. Az első kettő fontolóra vette a lehetőségeit, számításokat készített, vállalta az ugrást, kész volt kockáztatni. AZ eredmény az lett, hogy a főnökük azt mondta nekik: „jól van, jó és hű szolgám” (Máté 25:21). Nos, Isten nem jutalmazza az ostobaságot- Ezért mielőtt lépéseket teszel, beszéld meg vele (ld. Példabeszédek 3:5-6). A harmadik szolga viszont ezt mondta: „félelmemben… elástam a talentumodat a földbe” (Máté 25:25). A tehetséggel megáldott emberek leggyakoribb és legtragikusabb hibáját követte el: nem szerzett hasznot Gazdájának a talentumával. Vannak, akik használják tehetségüket, és Istennek adják a dicsőséget, míg mások visszaélnek talentumukkal, és csak keserűséget okoznak az Úrnak. Vannak, akik dicsőítik Istent munkájuk gyümölcsével, míg mások kifogásokkal bántják meg. Hogy érez Isten az utóbbiak iránt? Azt mondja: „ a haszontalan szolgát dobjátok ki” (Máté 25:29 TM). A félelem a hit ellentéte, „hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsidók 11:6). Ebben az évben tehát indulj el hittel, Isten nem fog cserben hagyni. Vállald a kockázatot, Isten nem fog csalódást okozni. Még ha botladozol is a siker felé vezető úton, ő arra biztat, hogy lásd magad előtt azt a napot, amikor majd érzed, ahogy a kezét válladra téve azt mondja: „Jól van, jó és hű szolgám!!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2edfa-94f9″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Genovéva, Párizs védőszentje

A Genovéva frank eredetű név, de ő maga még a birodalmi Galliában, a Párizs környéki Nanterre-ben született 422 körül, latin nevet viselő szülőktől. Személyes élettörténete ebben és másban a római birodalom szétesését meg a keresztény frank állam születését példázza. Történelmi érdemeiért avatták szentté. Két ízben is megmentette városát: neki tulajdonítják, hogy a 451-es hun betörés alkalmával Párizs népe megállta a helyét; másodízben pedig a római-frank háborúskodás idején ő szerzett élelmet a bekerített és éhező városnak. 80 éves korában halt meg. Párizs hegyén, a Mons Lutetiuson temették el a frank Chlodvig király és Chlotild királyné által emeltetett Apostolok templomában. Sírja zarándokhely lett. A templomot sorozatos átépítések után a forradalom idején lerombolták. A helyén ma a francia nemzet nagyjainak Pantheonja áll, Genovéva ereklyéit pedig a közeli Saint-Étienne-du-Mont templomban őrzik. (Forrás: Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium)

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]