2019. május 5., vasárnap – anyák napja

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Györgyi – a Georgina női név magyarosítása.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amig ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.”

Dsida Jenő

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939eb7-7048″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Fedák Sári (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 5.) Színésznő. Édesapja Bereg megyei főorvos. 1898-ban Rákosi Szidi színésziskolájának növendékeként tűnt fel a Gésák (Jones) című operett egyik epizódszerepében a Magyar Színházban. Az iskola elvégzése után egy évadot Pozsonyban töltött, majd a Népszínházban, a Király, a Magyar, a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban játszott felváltva. Vérbeli operettszínésznő volt. Nagy tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma és szuggesztív egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját. Ady Endre nagyváradi vendégjátéka után a Nagyváradi Napló 1902. május 3-i számában azt írta róla: „A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar végigsöpört ott mindent. Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat”.  „Ma Fedák Sárit rettenetesen gyűlölik, s fanatikusan imádják. Színházakat emel és tör le, jámbor vidéki helyeket forgat fel, ünneplik, hetenként három-négy milliomossal jegyzik el, legendákat tudnak róla, ócsárolják, de emlegetik folyton mindig. Hát ez kérem, nagyság.”

Realista ábrázolásmódja és átélőképessége révén komoly, sőt tragikus jellegű szerepekben is kitűnt. Ilyen volt Kamilla (Molnár Ferenc: Farsang) és Gárdonyi Fehér Annájának szerepében.

Kapcsolatát szülővárosával élete végéig fenntartotta. A Bereg című lap többször beszámolt sikereiről vagy szülőföldjén való fellépéseiről. 1900-ban például Rákosi Szidivel látogatott el Beregszászba és Ungvárra. 1904. szeptember 24-én a beregszászi vármegyeháza nagytermében Huszka Jenővel és Szilágyi Arabella operaénekesnővel adott egy jótékonysági hangversenyt, kiváltva a Bereg megyeiek lelkes ünneplését.

Külföldi színpadokon is gyakran szerepelt. Fellépett Berlinben, Prágában, az Egyesült Államokban.

1944-ben a bécsi Donausender rádió aktív munkatársa lett, ezért a népbíróság 1946-ban börtönre ítélte.

Többé nem lépett színpadra.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Medgyasszay Vilma színésznő születése (1885). Fedák Sári oldalán nagy sikert aratott Kacsóh János vitézének Iluskájával. Valódi műfaja a kicsit pajzán, kicsit szentimentális dal volt.

–          Radnóti Miklós költő születése (1909). A modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése. A szerbiai Bor melletti lágerben munkaszolgálatos volt 1944-ben, itt írta utolsó műveit. Társaival együtt Abda mellett lőtték agyon. Az áldozatokat a község határában tömegsírba temették. Holttestét 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét (az ún. Bori noteszt), benne utolsó verseivel.

–          Bujtor István színész ezen a napon született 1942-ben.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79eb7-7048″][vc_column_text]TISZTELETRE MÉLTÓ ANYÁK

„És beírták egy könyvbe az Úr előtt emlékezetül azokat, akik őt félik és megbecsülik nevét.” (Malakiás 3:16)

Lehet, hogy amikor a mennybe érünk, ott találjuk majd az „elismerésre méltó anyák listáját”, amelyben olvashatjuk mindazon hűséges anyák neveit, akik éjjel-nappal imádkoztak gyermekeikért és unokáikért? Talán, de az biztos, hogy Isten megjutalmazza az őt tisztelő édesanyákat! Válaszolt Anna imájára is, és fiút adott neki, akiből próféta és Izráel vezetője lett. Pál pedig ezt írta Timóteusról: „eszembe jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan” (2Timóteus 1:5). A Bibliában azt olvassuk, hogy Isten feljegyzi az emberek cselekedeteit: „Amikor erről beszélgettek egymás között azok, akik félik az Urat, az Úr figyelt, és meghallotta. És beírták egy könyvbe az Úr előtt emlékezetül azokat, akik őt félik és megbecsülik nevét.” (Malakiás 3:16). János pedig azt írja: „És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trón előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Egy másik könyv is kinyittatott, az élet könyve, és a halottak a könyvekben írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint.” (Jelenések 20:12). Susanna Wesley-nek tizenkilenc gyermeke volt (kilenc meghalt csecsemő korában), minden nap egy órát töltött azzal, hogy egyenként imádkozott mindegyikükért. Imádságai meghozták jutalmukat. Az egyik fia, John lelki ébredést indított el Nagy-Britanniában, és megalapította a metodista egyházat. Lehet, hogy lesz az elismerésre mélró anyáknak névsora a mennyben, lehet, hogy nem. De egy dolog biztos: amikor az anyák imádkoznak, Isten figyel, és életek megváltoznak. Ezért, kedves édesanya, soha ne hagyj fel az imádkozással!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]