Zrinyi Miklos 001

2019. november 18., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Jenő – magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Ha nem tudod elengedni a múltat, a tévedéseid élve felfalnak.”

Stephen King

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93746e-45e6″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bloksay István (Nyitra, 1826. ápr. 26. – Beregszász, 1884. nov. 18.). Ügyvéd, író, az 1848-49-es szabadságharc századosa. A gimnáziumot Nyitrán végezte, jogot Pesten tanult. Ügyvédi vizsgáit már honvédegyenruhában tette le. A 65. zászlóaljban szolgált, századosi rangig vitte. 1850-ben Beregszászban telepedett le, ahol előbb ügyvédként, majd 1861-ig közjegyzőként működött. Egy időre visszavonult dédai birtokára gazdálkodni, de a törvénykezés rendezése után folytatta közjegyzői tevékenységét. Testvére, Bloksay Ferenc Kaszonyban volt orvos. 1857-ben megnősült, Buzáth Etelkát vette feleségül. Kétszer volt a kaszonyi választókerület képviselője. Nagy figyelmet fordított a népiskolai oktatásra. Írt humoros cikkeket és néprajzi tanulmányokat a Pesti Divatlapba (1847-48), gazdasági és jogtudományi munkákat a Jogtudományi Közlönybe (1876-80). Alapító tagja volt a Bereg c. lapnak, amelyben cikkei is megjelentek.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Törley József Budafokon megalapította a legkorszerűbb pezsgőgyárat (1882).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7746e-45e6″][vc_column_text]ÓRIÁSÖLŐK (3)

„Kiválasztott a patakból öt sima kövecskét.” (ISámuel 17:40)

Dávid korában szokás volt, hogy párbaj döntötte el a csata kimenetelét. Egy ember állt ki az egész népet képviselve, és amelyik nemzet harcosa veszített, az behódolt a győztes országának. A módszer elég praktikus, igaz? Nem mindenkinek kellett meghalnia! Dávid és Góliát küzdelme lényegében Izráel és a filiszteusok küzdelme volt. Két ember harcában a mindent vagy semmit volt a tét. Tudjuk, hogyan győzött Dávid az óriás fölött hitével, egy kövecskével és egy parittyával. De a Biblia azt is elmondja, hogy Dávid nem egy, hanem öt kövecskét szedett fel a patakból. Miért? Nem kishitűségből, hanem azért, mert tudta, hogy Góliátnak vannégy testvére is. Figyeld meg: 1) Az óriásölök tisztában vannak azzal, hogy óriásaik egy nagyobb problémárautalnak. Egy óriás sosincs egyedül, mögötte van egy ügy, amit képvisel. A mértéktelen evést, a függőségeket, a bántalmazást és a haragot mind valamilyen mögöttes hajtóerő mozgatja. A látható óriás mögött ott vannak támogató testvérei: fájdalom, bűntudat, veszteség és szégyen. Dávid öt követ készített elő: egyet Góliátnak és egyet – egyet a négy testvérének. Mi van a te óriásod mögött? Isten segítségével legyőzheted az óriásodat és a támogatóit is. 2) Az óriásölők nem rettennek vissza a kihívásoktól. Soha ne engedd, hogy a félelmeid elnyomják a hitedet! A Biblia azt mondja, hogy „nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2 Timóteus 1:7). A félelem a múlt kudarcaiból táplálkozik, de nem engedheted meg, hogy a múlt kudarcai legyűrjék a jelen hitét. Vedd hát számba a kudarcaidat, írd össze őket, és nagy betűkkel írd a lap tetejére: „Ezeket már nem kell újra kipróbálnom! Megtanultam a leckét!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2746e-45e6″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]A Szent Péter és Szent Pál bazilikák felszentelésének évfordulója

A templom Istennek szentelt hely. A templom felszentelésében a templom névadó szentjét tiszteljük, akinek védelme alá helyezi magát a templomban összejövő Isten-népe. Ma éppen ezért a két fő apostolt, Pétert és Pált tiszteljük, és kérjük, közbenjárásukkal segítsenek bennünket.
Már a XII. századtól november 18-án ünnepelték Szent Péternek a vatikáni, Szent Pálnak az ostiai úton lévő bazilikáinak felszentelési ünnepét. Már a IV. században Szilveszter és Sziriciusz pápák megünnepelték a két bazilika felszentelését. Az újjáépített Szent Péter bazilikát 1626. november 18-án szentelték fel (a Szent Pál bazilikát 1854. december 10-én).
Ma tehát a két főapostolt ünnepeljük. Imádságos megemlékezéssel szállunk lélekben a vatikáni dombokhoz, ahol a hatalmas bazilika hirdeti Krisztus földi helytartójának, Szent Péternek vértanúságát, és az ostiai út harmadik mérföldkövénél a Nemzetek Apostolának, Szent Pálnak fővételét.
A két bazilika a kőfaragás művészetével maradandóan hirdeti, hogy a két főapostol a legnagyobb méltóságra jutott, életükkel dicsőítették meg Istent.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]