2020. április 11., nagyszombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Leó – görög eredetű; jelentése: oroszlán.

Szaniszló – szláv eredetű; jelentése: állandó dicsőség.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]A világ úgy hemzseg a csodáktól, hogy azok közhellyé válnak és mi elfelejtjük… elfelejtem. Folyton ugyanazt a világot fürkésszük, mely így elszürkül előttünk. Más perspektívából azonban elakad tőle a lélegzetünk, mintha akkor látnánk először.” 

Alan Moore

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93bfbf-92a4″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Nagyszombat

A nagyszombat leglátványosabb vallásos szertartása a feltámadási körmenet. A középkorban húsvét hajnalán tartották, és ősi soron kapcsolatba hozható a húsvéti határjárás szokásával. Az újkorban az egyház előrehozta nagyszombat estéjére. A feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai: magyar, osztrák, német katolikus szertartás. Mindig hatalmas élményforrást jelentett a hagyományos életformában élő falusi és mezővárosi közösségek tagjai számára. Útvonala, belső rendje, formája, funkciói, a résztvevők elvárt öltözködése és viselkedése tájilag sokféle változatot mutat. Sokféle dallamvariáns jellemzi a „Feltámadt Krisztus e napon” kezdetű régi éneket is, amelyet a körmenet résztvevői énekeltek. A körmenetben legtöbbször a falu legtekintélyesebb embere, például a bíró vitte a Feltámadt Krisztus szobrát. Másutt az kapta ezt a megtisztelő feladatot, aki a passióban a Jézust énekelte. Megtisztelő feladatnak számított a húsvéti gyertya hordozása is. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyák égtek, emelve a szertartás fényét.

Nagyszombaton véget ért a negyvennapos nagyböjt. A feltámadási körmenet után a hazatérő családok, legalábbis az utóbbi évszázadban, ünnepélyesen elfogyasztották a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rácz Demeter (Munkács, 1710. – Munkács, 1782. április 11.) A csernekhegyi kolostor  tervezője és építtetője. Apja, Rácz György gazdag görög kereskedő volt Munkácson, aki a Rákóczi-szabadságharc idején egy alkalommal Apostol nevű kereskedőtársával a császári seregeknek 80 ezer forintot kölcsönzött. Apja halála után Demeter gróf Károlyi Ferenc lovasezredében szolgált. Egy ütközetben megmentette Károlyi életét, amit a gróf azzal hálált meg, hogy kieszközölte a császártól az apja által adott kölcsön visszafizetését, neki ajándékozta vezendi birtokát és megtette jószágigazgatójává. Így nyerhette el a gróf sógornőjének, a gazdag Csáky kisasszonynak a kezét is. Csáky grófnő azonban hamarosan meghalt, s Rácz Demeter másodszor a Dombródi család egyik leányát vette feleségül, de ez az asszony is elhunyt.  Ezért 1766-ban lelke vigasztalására építtetni kezdte a csernekhegyi kolostort, amelyet hat év múlva fejeztek be. Falai közt helyezték nyugalomra Ráczot is, aki végrendeletében tetemes összeget hagyományozott a kolostor felett álló templom újjáépítésére. A templom alapját 1798-ban Basilovits Iván rendfőnöksége idején rakták le, s 1804-ben fejezték be építését.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

  • József Attila posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő születése (1905). „József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége sok évtizedre meghatározta a magyar költészet tendenciáit. Ahogy minden igazán nagy alkotó esetében, az övében is azt látjuk, hogy száz évvel születése után legalább annyi újdonságot tud mondani, mint a megelőző évtizedekben” – mondta róla Bókay Antal. „Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik” – László Zoltán. József Attila 1937-ben Balatonszárszón egy vonat kerekei alá vetette magát. Ady mellett ő a XX. századi magyar líra legnagyobb költője. 1964 óta születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját.
  • Márai Sándor író születése (1900). Élete jelentős részét emigrációban töltötte. Legismertebb művei: A gyertyák csonkig égnek, Kassai polgárok, Eszter hagyatéka stb.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000./Wikipedia[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7bfbf-92a4″][vc_column_text]

A HÚSVÉT REMÉNYSÉGE

Nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók. (2Kor 4,18)

Könnyekkel a szememben holtfáradtan ébredtem a húsvét előtti szombaton. Nemrég feladtam a világi sikereket adó munkahelyemet, hogy a szolgálatnak szenteljem életem. Az új hivatásomban azonban sok nehézségem volt. A helyzetet az is rontotta, hogy a férjemmel közölték: a munkahelyén beígért előléptetést másnak adják. Nem értettük, hogy miért érezzük Istent olyan távolinak; aggódtunk, és össze voltunk zavarodva.
Rájöttem, hogy a tanítványok nagyon elveszettnek érezhették magukat a húsvét előtti szombaton. Nemcsak a tanítójukat és barátjukat gyászolták, de reményeik és álmaik is szertefoszlottak, hogy ő lesz a földi királyuk. A döntésük, hogy elhagyva munkáikat és családjaikat Jézust követik, bizonyára értelmetlennek tűnt, és választ kerestek. Ugyanúgy, mint a tanítványok, nem mindig látjuk, hogy Isten hogyan dolgozik az életünkben. De azt tudjuk, hogy a történet hogyan végződik. A „szombatjainkon” tapasztalt zavarodottság, szorongás és várakozás ellenére, biztosak lehetünk benne, hogy Isten munkálkodik a világban. A húsvét reggeli feltámadásban a vasárnap reménységét és a Krisztusban való új életet adja számunkra.

Imádság: Urunk, imádkozunk azokért, akik nehéz időkön mennek keresztül, és az összezavarodottság és várakozás állapotában vannak. A húsvét reménységét kérjük! Ámen.

Még ha nem is látom, Isten munkálkodik az életemben.
Erica Smith (Tennessee, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ÚGY ÉRZIK, HOGY ISTEN NEM SZÓL HOZZÁJUK!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2bfbf-92a4″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Szaniszló püspök, vértanú

Előkelő családban született 1030 körül Krakkó mellett. Gniezno-ban, majd Franciaországban tanult. Előbb falusi plébános volt, azután 1072-ben Krakkó püspöke lett. Szülei halála után a szegények között elosztotta örökségét: a szegények „atyja” volt. Szigorú életet élt, és elvárta a papságtól és a főnemesektől is a hitbeli és erkölcsi példamutatást.

II. Boleszláv királyt bűnös élete miatt többször figyelmeztette. A király hamis tanút állított a püspök ellen, de Isten csodával mentette ki az alaptalan vádaskodásból. Szaniszló félelem nélkül intette a királyt, végül kiközösítette kicsapongó életmódja miatt. A felbőszült király gyilkos dühében – szentmise közben – maga végzett a püspökkel 1079. április 11-én. A vértanú holttestét a krakkói székesegyházban helyezték el.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]