2020. április 24., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]György – görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Vannak pillanatok az ember életében, amikor (…) megérzi, hogy ettől a másodperctől fogva valami ezentúl másképpen lesz. Nem tudja mindig pontosan kikövetkeztetni, hogy az eljövendőben milyen mértékig, mennyire és hová vezetve befolyásolja elkövetkező napjait az a valami, de hogy olyan történt vele, ami miatt az a bizonyos „ezentúl másképpen” bekövetkezett, az kétségtelen.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936945-2773″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Szent György napja

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az állatokat is ezen a napon hajtották ki.

A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan: ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, bő termés lesz.

Időjóslás is kapcsolódik a naphoz: ahány nappal Szent György előtt megszólal a béka, annyival hallgat el utána, vagyis nem lesz korán tavasz.

Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

A húsvéti szokásokkal mutat rokonságot, hogy ilyenkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.

A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak. Sárkányölő Szent György a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek patrónusa volt.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Duchnovics Sándor, Olekszandr Vasziljovics Duchnovics (Topolja, Zemplén  megye, 1803. április 24. – Eperjes, 1865. március 29.) kanonok, szentszéki ülnök, pedagógus, a ruszin költészet, próza és dráma jeles képviselője. Középiskoláit Ungváron és Kassán, teológiai tanulmányait Ungváron végezte. 1829-ben szentelték miséspappá.  Három évig a püspöki kancellárián dolgozott. 1843-ban nevezték ki eperjesi kanonokká.  Itteni működése idején a várost Munkács és Ungvár után a ruszin szellemi élet harmadik központjává tette. Irodalmi almanachokat, kalendárumokat, iskolai tankönyveket adott ki, maga is írt, népköltészeti gyűjtéssel foglalkozott.

1850-ben létrehozta az eperjesi irodalmi társaságot. Az irodalmi társaság egyik célja a jóeszű, de szegény ruszin ifjak tanulásának és világi pályára való felkészülésének segítése volt. 1859-ben felajánlotta könyvtárát a krasznobrodi monostornak azzal, hogy a gyűjteményt tegyék elérhetővé nemcsak a papok, hanem a világi olvasók számára is. Sokoldalúan képzett, nagy munkabírású, széles érdeklődési körű ember volt. Az egyházi ügyeken kívül foglalkozott filozófiával, történelemmel, jogtudományokkal, pedagógiával. Beszélt latinul, görögül és a Monarchia szinte valamennyi nemzetiségének nyelvén. Művei bécsi, galíciai, kijevi kiadványokban jelentek meg.

Alkotói indulásakor, az 1820-as évek közepén, az ungvári görög katolikus szeminárium növendékeként még magyarul és latinul verselt. Költeményei Berzsenyi, Kölcsey, Batsányi és Virág Benedek hatását tükrözték.

A szabadságharc leverése után írt Ruszin voltam, vagyok, leszek és a Kárpátaljai ruszinok c. verseit a ruszin nemzettudat ébresztőjeként tartják számon.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

  • Királyi jóváhagyásra a magyar lovagok megalapítják a Szent György lovagrendet (1326)
  • Sulyok Mária (1908) Kossuth-díjas, nagy erejű, drámai jellemábrázoló színésznő volt.
  • Zenthe Ferenc színész 1920-ban született, rendkívül népszerűvé vált első elsősorban tévészerepei révén.
  • Ezen a napon született Huszka Jenő zeneszerző (1875)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76945-2773″][vc_column_text]

VÉGSŐ STÁDIUM

Legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. (1Pt 3,15)

Már két éve, hogy az onkológusom úgy írta le a fájdalmas rákomat, mint egy gyógyíthatatlan betegséget. Úgy éreztem, hogy a barátaim, családtagjaim és a gyülekezeti testvérek imái hordoznak. A gyülekezet szeretettel vett körbe és támogat. Az onkológiai osztályon dolgozók szinte családtagjaimmá váltak, és mindig várakozással készültem a havi vizsgálatokra.
Egyszer, amikor éppen az onkológiára mentem busszal a szállodából, egy összezavarodott fiatal nő ült mellettem. Mialatt a frissen diagnosztizált rákjáról mesélt, próbáltam bátorítani az én saját történetemmel. Azt kérdezte, hogy tudok ilyen vidáman, pozitívan beszélni a végső stádiumú betegségemről? Bizonyságot tettem neki a hitemről és arról, hogy tudom, hogy nem csupán a földi élet az enyém.
A rákkal kapcsolatos tapasztalatom rádöbbentett arra, hogy tulajdonképpen mindenki végső állapotban van – senki nem tudja, mikor lesz az utolsó napja a Földön. Minden ember, legyen egészséges vagy beteg, minden egyes napra úgy tekinthet, mint Isten ajándékára.
Tudom, merre tartok, tudom, hogy Isten kezében tartja jövőmet, és bízom benne, hogy Isten felkészít, bármi is történjen.

Imádság: Mennyei Atyánk, köszönjük ígéreteidet, amelyek reménnyel töltenek el bennünket. Ámen.

Minden nap Isten dicsőségére akarok élni egy teljes életet.
Anita Gray (Pennsylvania, USA)

IMÁDKOZZUNK A RÁKBETEGSÉGBEN SZENVEDŐKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-26945-2773″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Sigmaringeni Szent Fidél pap, vértanú

Előkelő svájci családból származott. Előbb ügyvéd volt, majd pappá szenteltette magát, és a kapucinus rendbe lépett. Róma Svájcba küldte hithirdetőnek, ahol mint a Hittérítő Kongregáció első vértanúja fejezte be életét Seewies-ben. A protestánsok a templomban agyonverték 1622. április 24-én. XIV. Benedek pápa avatta szentté 1746-ban.

 

Szent György vértanú

Tisztelete valószínűleg a palesztinai Liddából ered. Rengeteg legenda tanúsítja, hogy nagyon népszerű szent a keleti és nyugati egyházban. A történelem azt őrizte meg róla, hogy Diokleciánusz császár katonája volt, a kisázsiai, kappadóciai seregek vezére. Krisztus tanításának követéséért elfogták, börtönbe vetették és súlyos kínzások után, 303-ban kivégezték.

Vértanúsága nemcsak népszerűvé tette, hanem megnyitotta neki Krisztus Országát.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]