2020. augusztus 22., szombat

50 éve született Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó.

NÉVNAP:

Menyhért – héber eredetű; jelentése: királyi fény.

Mirjám – a Mária eredeti héber formája.

IDÉZET:

„Az élet halad egyik pillanatról a másikig. Az egyik percnek el kell múlnia, hogy a másik maradéktalanul kibontakozhassék. Az élet sohasem mozdulatlanság, nem feltartóztatható és konzerválható. Az élet szépsége, boldogsága és értelme a változás.”

Peter Lauster

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szabó Czirill (Fenyvesvölgy, Ung megye, 1838. augusztus 22. –??). Főreáliskolai tanár. A gimnáziumot Ungváron kezdte, majd 1856-ban Szatmáron fejezte be. Még ebben az évben felvették a munkácsi görög katolikus egyházmegye növendékei közé. Bécsbe küldték a központi görög katolikus nevelőintézetbe, közben az egyetemen szláv nyelvet is tanult. 1867-69-ben ő adta ki Ungváron Szent Bazil Irodalmi Társaság Szvet című ruszin nyelvű irodalmi hetilapját, szerkesztője volt a társaság más kiadványainak is. 1869-ben Budapesten középiskolai tanári oklevelet szerzett orosz nyelvészetből, történelemből és földrajzból. 1870. március 2-án az ungvári gimnázium rendes tanárává nevezték ki.  1871. szeptember 12-én áthelyezték a szegedi magyar királyi főreáliskolához. 1879-ben egészségi állapota miatt szabadságolták. Munkácson telepedett le, majd a kassai állami főreáliskola tanára lett.  Ungvári tanár korában adta ki Orosz nyelvtan és Orosz irodalomtörténeti vázlat című munkáit.  1868-ban jelent meg az Orosz olvasmányok gyűjteménye.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Ezen a napon született 1970-ben Nagy Tímea sokszoros világ és kétszeres olimpiai bajnok vívó.

– Benkő Gyula színész születése (1918)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A NAP IGÉJE:

SZÉPSÉGET KÉSZÍTENI

A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. (Gal 5,22-23)

Egy kertészeti centrumban tett látogatásom alkalmával abban reménykedtem, hogy kiválaszthatok egy virágzó növényt, amely egész nyáron át gyönyörű virágokat hoz majd. A kertész azt mondta, mindenképp szedjem le az elnyílt virágokat. Így a növény majd abba fekteti az energiáját, hogy új virágokat hozzon.
Elkezdtem gondolkodni a saját életemen. Abba fektetem-e az energiámat, hogy Isten szépségét hirdessem vagy haszontalan dolgokra pazarolom? Táplálok-e dühöt, irigységet vagy elégedetlenséget valaki felé? Amikor átgondoltam ezt, az érzéseimet és azt, ahogyan az időmet töltöm, rá kellett jönnöm, hogy a negatív gondolatok felemésztik az energiámat, amit fordíthatnék Isten világosságának továbbítására.
Követtem a kertész tanácsát, s növényem egész nyáron át virágzott. Valahányszor lecsíptem egy hervadt virágot, bölcsességért és vezetésért imádkoztam, hogy erőmet a szépség, a kedvesség, az öröm és a szeretet megjelenítésére fordítsam.

Imádság: Drága Urunk, hadd tanuljuk meg teremtésedből, hogyan terjesszük a béke, öröm és szeretet evangéliumi üzenetét! Ámen.

Milyen mindennapi feladatok tanítanak Isten útjairól?
Andrea Woronick (Connecticut, USA)

IMÁDKOZZUNK, HOGY ISTEN FÉNYÉT VIGYÜK A VILÁGBA!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.

LITURGIKUS NAPTÁR:

Boldogságos Szűz Mária királynő

Isten és az ember szeretete szorosan összefügg egymással. Máriában az Istent mindenekfölött szerető, mindenben igent mondó asszonyt ünnepeljük. Királynői méltósága számunkra öröm és megerősödés az Isten útján.

Bibliára alapozott ősi hagyomány szerint Mária Dávid király családjából származott. Az Angyali üdvözletben is véget nem érő királyi széket ígér az angyal (Lk 1, 33). A Jelenések könyvének Napbaöltözött Asszonya is csillagkoronával tűnik fel (Jel 12, 1). Ilyen rendíthetetlen méltósággal ünnepelte a keresztény világ ősidőktől fogva.

Az efezusi zsinaton, 431-ben évszázados, mindenütt ismert gyakorlatot szentesítettek dogmával, azóta Máriát mint „Isten Anyját” ünnepeljük (Deipara, görögül: Theotokosz).

Az ünnepet 1954-ben rendelte el XII. Piusz pápa, évenkénti ünneplési időpontot határozva meg Máriának erre a tulajdonságára.

bacskaplebania.hu