2020. február 12., szerda
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Lívia – latin eredetű; Jelentése: ólomszínű, kékes.
Lídia – görög eredetű; Jelentése: az ókori Lídiából való nő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Az életben minden csata azt a célt szolgálja, hogy tanuljunk belőle valamit, még az is, amelyiket elveszítjük.”
Paolo Coelho
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93e360-e418″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Anonymus, P. mester (XI. sz. vége – XII. sz. eleje).
Az első ránk maradt történeti mű, A magyarok cselekedeteiről (Gesta Hungarorum) szerzője. Egyes kutatók szerint a Felső-Tisza-vidékről származott, és szoros kapcsolat fűzte az itt birtokos Abákhoz. Anonymus részletesen bemutatta munkájában a honfoglalás kori Munkács, Ungvár és Borzsova vidékét. Magyarázata szerint a magyarokat Ung váráról nevezik a külföldiek „hungváriaknak”. Ő nevezte el a Laborc folyóról az ezen a területen sohasem élt Laborc vezért. Munkács nevének eredetét is a mondai hagyományok alapján magyarázta. Szerinte azért nevezték el Munkácsnak a várost, mert a magyarok nagy „munkával” érkeztek meg erre a földre.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Megnyitja kapuit a Budapest Sportcsarnok, mely a sportrendezvények mellett politikai gyűléseknek is otthont adott. (1982).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7e360-e418″][vc_column_text]
EGY GAZDAG ÖRÖKSÉG
Emlékezem az ÚR tetteire, visszagondolok hajdani csodáira. (Zsolt 77,12)
A fiam gyerekkora óta nagyon kíváncsi. Rendszeresen kérdéseket tesz fel az anyjának és nekem, valamint az egyéb családtagoknak. Tudni akar a különböző családi rituálékról, és hogy miért tartunk bizonyos hagyományokat. A kérdéseire örömmel válaszolunk, mert ez lehetőséget ad nekünk, hogy megosszuk egymással élményeinket, történelmünket és azokat a meghatározó eseményeket, amelyek alakították az életünket. Ahogy beszélgetünk erről és megosztjuk az információkat vele, közelebb kerülünk egymáshoz, és segítünk kialakítania identitását a családban.
Ugyanígy érdeklődhetünk az egyházunk szokásai és hagyományai iránt. Megértve gyülekezetünk történelmét, azokat a bizonyos eseményeket, amelyek befolyásolták, és a szokások és hagyományok mögötti történeteket, segíthetnek megérteni egyházunk értékeit és gazdag örökségét, amelyek a hívők közösségét körülveszik. Néha olyan tradíciókat is találhatunk, amelyek túllépnek felekezeti határokon, és összekapcsolnak minket Krisztus egyetemes gyülekezetével, egy olyan nagy családdal, ahol közös a Megváltónk és Istenünk.
Imádság: Atyánk, köszönjük, hogy elküldted Fiadat, Jézus Krisztust, hogy összekössön minket veled. Add, hogy a hagyományaink folyamatosan emlékeztessenek bennünket nagy szeretetedre, és reményt adjanak az életünkre! Ámen.
Hitem tradíciói jövőképet adnak.
Daniel C. M. Tan (Kuala Lumpur, Malajzia)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedés.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]