2020. február 14., péntek
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Bálint– latin eredetű; Jelentése: erős, egészséges.
Valentin– latin eredetű; Jelentése: erős, egészséges.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„A szerelem melege rokon a nap erejével. A nap a legnagyobb tűzforrásunk, de életadó szerepéhez hozzátartozik a tőlünk való távolsága is. Hasonlóképp a valódi szerelem: egyszerre legfőbb tűz, leghőbb izzás, de ugyanakkor a lélek soha nem szűnő, véghetetlenül gyengéd tartózkodása is.”
Pilinszky János
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9390f3-ba74″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Béla, II. Vak Béla (1108 – 1141. február 13.) 1131-től 1141-ig magyar király. 1113-ban Kálmán király apjával együtt megvakíttatta. Trónra kerülése után a vak király feleségének volt nagyobb befolyása a kormányzatra. Az ő kezdeményezésére számoltak le a Béla megvakíttatásában részes főurakkal és a trónkövetelő Borisz herceggel. Borisz Kálmán király házasságtörést elkövető feleségének, Eofémiának volt a fia, akit az anyja Kijevben szült meg, ahová száműzték. Borisz tizenhét éves korában orosz és lengyel sereggel a Vereckei- vagy az Uzsoki-hágón átkelve akarta visszaszerezni a trónt. Béla az Ung megyei Arad mellett várakozott Boriszra, s 1132. július 22-én szétverte seregeit. A magyar főurak közül a Boksa, Radván-Bogát, Borsa és más nemzetségbeliek is Borisz pártjára álltak, akik közül hatvannyolcat a királyhű nemesek felkoncoltak.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Csermák József, Helsinki kalapácsvető olimpiai bajnoka születése (1932)
Sztankay István Kossuth díjas színész születése (1936).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-790f3-ba74″][vc_column_text]
VÁLASZD AZ IRGALMAT!
Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben. (Mik 6,8)
Gyakran gondolok a Mik 6,8 jelentésére. Szeretem az igazságot, de ha az igazság rajtam múlna, csak néhány ember kapna második esélyt. Amikor bűnözőket engednek el egy tárgyalásról megromló egészségükre hivatkozva, akkor én kényszeríteném őket arra, hogy mindenképpen menjenek el a tárgyalásra, hiszen, ha valakinek szenvedést okoztak, akkor szenvedjék el annak következményeit is. Azokban a pillanatokban arra ébredek rá, hogy az igazságot szeretni több, mint a megtorlást kívánni. Amikor viszont arra vágyom, hogy valakit megbüntessenek, vajon vágyom-e az irgalomra úgy, ahogy Isten kívánja? Ha az irgalomhoz ragaszkodunk, megnyugodhatunk abban, hogy Isten a tökéletes bíró, aki mindent jól intéz.
Keresztényként úgy mutathatjuk meg a világ számára Isten szeretetét és kegyelmét, ha megadjuk a második esélyt. Az irgalomhoz való ragaszkodás, még ha fájdalmasan nehéz is, lehetőséget ad arra, hogy megmutassuk valakinek Isten szeretetét.
Imádság: Drága Istenünk, köszönjük, hogy újabb és újabb esélyt kínálsz. Kérünk, erősíts meg abban, hogy mi is ugyanezt tegyük másokért. Ámen.
Isten szeretetét tükrözöm vissza, ha irgalmas vagyok.
Melissa Ramoo (Új-Dél-Wales, Ausztrália)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-290f3-ba74″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Cirill szerzetes és Szent Metód püspök, egyházszervezők, Európa védőszentjei
A szláv népek nagy apostolai, akik hitre, tudásra, szép életre, jóra nevelték a népeket.
A testvérpár Tesszalonikában született 827 körül. Korán Konstantinápolyba kerültek, ahol Cirill pap lett, Metód pedig a közigazgatásban tevékenykedett. Cirill később a kazárok közé ment, Metód pedig szerzetbe lépett. III. Mihály császár kérésére 864-ben mindketten Morvaországba mentek. Cirill elkezdte lefordítani szláv nyelvre a Szentírást, és erre külön írásmódot talált ki, a glagolit (vagy cirill betűs) írást. A szertartások nyelvéül is a szlávot tették. 868-ban Rómába mentek, és ott II. Adorján pápa jóváhagyta munkásságukat. Cirill ott halt meg Rómában 869-ben, Metódot pedig püspökké szentelték, és nagy pápai kiváltságokkal ment vissza a szlávok közé. 885-ben Morvaországban halt meg.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]