2020. február 2., vasárnap
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Aida – Verdi Aida című operája nyomán.
Karolina – a Karola továbbképzése.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Ha az emberre valaki szeretettel néz, az olyan, mint a napfény, amely az alvó magot kihozza a földből. Télen miért nem virágzik a cseresznyefa? Mert nem látja értelmét a kibontakozásnak, tudja, hogy a fagy elpusztítaná a szirmait, nem bízik a környezetében, érzi, hogy veszélyben van. Az emberi szívben is megbújik egy kis bimbó, de ha nincs, aki kedvesen rámosolyogjon, hozzá szóljon, akkor inkább bezárva marad.”
Böjte Csaba
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936317-c680″][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Lánczos Kornél (1893) hosszú ideig Einstein tanársegéde volt, aki arra kérte a ragyogó matematikust, hogy legyen segítségére: tisztázza, vajon a gravitációs mezőt leíró elméletei magukba foglalják-e a testek mozgástörvényeit. Lánczos segített, de nem ő kapta a Nobel-díjat.
A Pesti Torna Egylet szabályzata kimondja, hogy „sarkantyúval tornázni egyáltalán tilos” (1867).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76317-c680″][vc_column_text]
ÖSSZEJÖVETEL
Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük. (Mt 18,20)
Emlékszem, amikor gyerekkoromban istentiszteletest játszottunk. Szomszéd gyerekek, osztálytársak, rokon gyerekek, babák, plüssállatok és néha egy-egy háziállat alkotta a gyülekezetet. Felváltva prédikáltunk, tanítottunk, úrvacsorát osztottunk, énekeltünk, perselyeztünk. Az alkalmak sosem voltak hosszúak, de nagyon jól éreztük magunkat.
Eszembe jutottak ezek a gyerekkori összejövetelek, amikor egy hideg, téli vasárnap délelőtt az istentiszteletre a lelkészen és a kántoron kívül mindössze négyen jöttek el. Bár csak ilyen kevesen merészkedtek ki a hidegbe, ez nem tántorított el attól, hogy megtartsuk az istentiszteletet.
Amikor Jézus a tanítványságról tanított, emlékeztette a követőit, hogy ahol ketten vagy hárman az ő nevében összejönnek, ő ott van közöttük. Akkor nem gondoltam erre, de Krisztus velünk volt, mikor gyerekként játszottunk, és akkor is, amikor azon a hideg téli reggelen az ő nevében összegyűltünk.
Imádság: Urunk, akárhányan vagyunk is együtt, add, hogy lélekben és igazságban imádjunk téged! Ámen.
Akárhányan vagyunk az istentiszteleten, Istennel találkozhatunk.
Patricia Patton (Texas, USA)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-26317-c680″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Urunk bemutatása – Gyertyaszentelő Boldogasszony
Mária és József megtesznek mindent, amit a törvény előír. Bemutatják elsőszülött gyermeküket az Istennek. Simeon és Anna felismerik az Isten küldöttét a gyermekben. A megszentelt gyertyák Jézusra, a világ világosságára mutatnak rá. Legyen egész évünk során világosságunk Jézus, kövessük szavát, éljük meg szeretetét.
Urunk Bemutatásának ünneplése a IV. századtól kezdve általános volt Jeruzsálemben is, Rómában is. Az Ószövetségben Isten prófétája által szólott, és vigasztalta választott népét, hogy a babiloni fogság után helyreállított templom, ha szegényesebb is mint a salamoni, de méltóságában messze felülmúlja, mert ide látogat el az Eljövendő. Simeon és Anna próféta-asszony pedig a Szentlélek ösztönzését követve lettek tanúi Isten ígérete beteljesedésének. A karácsonykor gyulladt isteni Fény egyre nagyobb világosságot áraszt. Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]