2020. május 26., kedd
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Fülöp – görög eredetű; jelentése: lókedvelő.
Evelin – 1. az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése;
2. kelta-skót eredetű; jelentése: kellemes, kedves, tetszetős, jókedvű.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Gyöngyhalászok, akik nemcsak magáért a gyöngyért ugranak a mélybe, hanem azért is, hogy másoknak felmutassák: nézd, milyen szép igazságot találtunk! De vajon érték lenne-e a gyöngy, ha valakinek a markában maradna?”
Müller Péter
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93855f-4238″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Eötvös Tamás (Vásárosnamény, 1880. május 26. – Pest, 1867. szeptember 16.). Vásárosnaményi földbirtokos, Bereg megye alispánja, több ízben országgyűlési képviselője. Már nagyapja is Bereg megye alispánja és országgyűlési követe volt. Feltehetően jogot végzett. 1832-ben Bereg megye főszolgabírája. Négy évet töltött Pozsonyban, itt ismerkedett meg Széchenyi reformeszméivel. 1835-ben másodalispán. 1841. március 5-én ő alapította a Bereg megyei kaszinót. Az ő és Bay György adományából vásárolták a Kaszinó első könyvtárát. A szabadságharc kitörésekor nemzetőr őrnagyként megszervezte a Bereg megyei nemzetőrséget. 1800 nemzetőr parancsnokaként a Galíciai határ őrzéséről gondoskodott. Elérte, hogy a munkácsi vár császári katonasága békésen elvonuljon a Vereckei-hágón keresztül. 1848 novemberétől 1849 januárjáig Munkács városának parancsnoka. Február 4-én Ung megye kormánybiztosa, május12-től hatásköre Bereg megyére is kiterjedt. Május 16-án Bereg megye főispánja lett. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült. Marhakupecként eljutott székelyföldi rokonaihoz, itt élt 1850 tavaszáig. Ekkor közvetlenül Haynaunál feladta magát. 1851. október 11-én vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélték, az ítéletet azonban 1852. május 5-én hatévi várfogságra változtatták. Josephstadtban, majd Munkács várában raboskodott, hat év múltán szabadult. 1861-ben és 1865-ben a munkácsi járás képviselőjeként vett részt az országgyűlés munkájában, csatlakozott Deák Ferenchez. 1867-ben a koronázási ünnepségek alatt tüdőgyulladást kapott és nem sokkal később meghalt. Gazdasági cikkei jelentek meg a Magyar Gazdában.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Bárdi György színész (1921) erőssége a karikírozó humor, de drámai jellemszerepekben is figyelemre méltó.
– Szörényi Éva színésznő 1917-ben ezen a napon született. Dekoratív jelenség, játékát meggyőző drámaiság jellemezte.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7855f-4238″][vc_column_text]
ELÉGEDETTNEK LENNI
Ekkor bement Dávid király az ÚR színe elé, leült, és ezt mondta: Ki vagyok én, Uram, ó, URam? És mi az én házam népe, hogy eljuttattál engem idáig? (2Sám 7,18)
Hálás vagyok, hogy a világ egyik leggyönyörűbb részén élhetek. Tavak, folyók, tengerpartok és hegyek, mind-mind csak rövid autóútnyira vannak tőlem. Gyakran fotózom a vadvilágot, az oroszlánfókákat, a fehérfejű rétisasokat és szarvasokat.
De egyik reggel elfogott az irigység, mert vannak, akik olyan egzotikus helyekre utazhatnak, ahol még sosem jártam. Eldöntöttem, hogy több időt fordítok bibliaolvasásra, mert tudtam, hogy Isten arra biztat, legyek elégedett a világnak azon sarkával, ahol élek. Elhessegettem magamtól a más szép helyek utáni sóvárgást, és helyette inkább kinyitottam a Bibliát.
Dávid imáját olvastam az alázatról és az ígéretről, hogy az Úr mindig meg fog emlékezni családjáról, és rájöttem, milyen bolondság a földi dolgok után sóvárogni. Dávidhoz hasonlóan mindazok, akik az Úrban bíznak, örökkévaló életet nyernek Isten országában. Eszembe jutott, hogy a földi dolgokhoz képest mennyivel fontosabbak a mennyeiek. A menny örökkévaló tengerpartjai mennyivel lélegzetelállítóbbak lesznek minden egzotikus tájnál, melyet itt a földön valaha is láthatunk.
Imádság: Istenünk, köszönjük a világ szépségét, amelyben élhetünk. Segíts emlékeznünk, hogy a mennyei öröm minden földi örömöt messze felülmúl. Ámen.
Ha megkörnyékez az elégedetlenség, Isten igéje bátorítást nyújt.
Wendy L. Macdonald (Brit Columbia, Kanada)
A fenti elmélkedés a csendespercek napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2855f-4238″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Néri Szent Fülöp áldozópap
Firenzében született 1515. július 21-én. Szülei előkelőek voltak. Jól tanult, jámborsága nagyon komoly volt. Gyermekkorában az engedelmessége, fiatal korában a tisztasága volt feltűnő. Hátat fordított gazdag örökségének, keményen tanult, közben böjtölt és tanított. Filippo Neri vidám ember volt, szülei és társai „jó Pippó”-nak nevezték. A domonkos atyáknál tanult, náluk szerette meg az evangéliumi szegénységet.
A család kereskedőnek szerette volna nevelni. Nagybátyjához San Germanóba (Nápoly mellé) került, ő azonban nem vonzódott a várható gazdagsághoz. Sokat vívódott, mert nem tudta eldönteni, mi az igazi hivatása.
Sokat imádkozott, majd 18 évesen Rómába ment. Nevelőnek állt be, miközben ő maga szorgalmasan tanult. Maga köré gyűjtötte a fiatalokat, ácsorgókat, csavargókat. Merész elhatározással 25 éves korában nagyon aktívan és hatásosan kezdett Rómában téríteni.
Gyóntatója tanácsára, sőt parancsára 1551-ben pappá szenteltette magát. Papokból és világiakból közösséget gyűjtött maga köré, ez volt első oratóriumuk a Római San Girolamo della Caritá templom mellett. A fiatalok itt hittant, zenét, éneket és imádságot tanultak.
Igen sok önmegtagadást vállalt, sokat imádkozott. Mivel mise közben rendszeresen többórás elragadtatásba esett, engedélyt kapott, hogy magánkápolnában misézzen. Lelki gyermekeit a templom melletti papi házba gyűjtötte össze imára, lelki olvasásra, énekre, zenére. Mindig jókedvű, vidám ember volt, ifjaival rendszeresen játszott. Jelszava volt: megvetni a világot, de közben senkit meg nem vetni, csak önmagunkat és a megvettetést.
Mérhetetlenül alázatos volt. Pápai felszólításra megalapította az oratoriánusok papi társulatát, akik igehirdetéssel, neveléssel foglalkoztak. Mindenkinek őszintén megmondta véleményét, sokakat nevelt. Pápák és szentek lelki atyja volt.
Halálát előre megjövendölte. 1595. május 25-én, áldozócsütörtökön éjszaka megáldotta még fiait, majd hajnali háromkor csendesen lehunyta szemeit. Halála után már két hónappal megkezdődött a szentté avatási eljárása, 1622. május 14-én szentté avatták.
Példája: Vidáman, játékosan, szentül haladj Isten Országa felé!
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]