2020. május 28., csütörtök
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Emil – latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.
Csanád – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Könnyű dolog logikus és erkölcsös okot találni arra, hogy ne tegyük meg azt, amit nincs kedvünk megtenni.”
John Steinbeck
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9328cc-1a6b”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Brandenburgi Katalin (1604. május 28. – 1649.) György Vilmos brandenburgi választófejedelem lánya, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem felesége. 1626. március 1-jén Kassán keltek egybe Bethlennel, jegyajándékul megkapta Munkács várát. Bethlen halála után 1629-ben pár hétig ült a fejedelmi trónon, de az uralkodásra alkalmatlannak bizonyult. 1631-ben elhagyta Erdélyt, követve kegyencét, Csáky Istvánt, akit a trón elfoglalására tett kísérlete miatt száműztek. Egy ideig az egykori Bethlen-kastélyban élt Beregszászban. Aztán az Erdélyben birtokait vesztett Csákyval Munkács elfoglalására indultak, de Balling János kapitány egyszerűen nem engedte be őket a várba. Katalin később megszakította kapcsolatát az amúgy is nős Csákyval.
1633-ban áttért a katolikus hitre, 1639-ben pedig Ferenc Albert szász herceg felesége lett.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Harsányi János (1920) a „korlátozott vagy nem teljes információjú játékok elméletének megalkotásával” érdemelte ki 1994-ben a közgazdasági Nobel-díjat.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-728cc-1a6b”][vc_column_text]
ISTEN SZERETETE MEGMARAD
A megpróbáltatás szüli az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg. (Róm 5,3-5)
A lábamba nyilalló fájdalommal kezdődött, de a kisebb nyilallások hamarosan erősebbek lettek és egyre fokozódtak. Két évvel később, hetedik osztályosként éppen matekórán voltam, mikor kihívtak az óráról azzal, hogy fel kell mennem az igazgatói irodába. Hevesen vert a szívem, ahogy közeledtem az iroda felé, pláne, mikor megláttam a szüleimet, hogy ott ülnek az igazgatóval. Ekkor tudtam meg, hogy krónikus csontvelőgyulladást állapítottak meg nálam, és azonnal kórházba kell mennem egy sürgős vizsgálatra. Átjárt a félelem. Nem tudtam, miért történik ez velem, és hogy Isten miért enged meg oly sok fájdalmat az életemben. Öt évvel később már tudom, hogy ezek nélkül a tapasztalatok nélkül nem lehetnék az, aki ma vagyok.
Habár a fájdalom néha még mindig eluralkodik rajtam, csak Istenre tekintek, aki lelkemet reménységgel és kitartással tölti meg. Tudom, hogy ebben a világban létezik olyan fájdalom is, ami messze felülmúlja az enyémet. Kitartóan imádkozom ezekért az emberekért. Jézus szenvedett a kereszten, és ő megérti a mi fájdalmunkat. Földi szenvedéseink ellenére bízhatunk abban, hogy Isten szeretete mindvégig megmarad.
Imádság: Istenünk, légy velünk, amikor betegségekkel és fájdalmakkal kerülünk szembe! Újítsd meg reménységünket és hitünket! Ámen.
Isten reménységgel tölt el és állhatatossá tesz.
Candyce Sturgeon (Észak-Karolina, USA)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]