2020. május 3., vasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tímea – görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.

Irma – az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Anyám, fölnézek a te homlokodra,
Hol a dicsőség koszorúja helyett
Nehéz robotnak ráncait találom,
És fölteszem rá büszke áhítattal
Ujjongó dallal minden szál virágom!”


Juhász Gyula

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93bfef-b66f”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Béla, IV. (1206 nov. – 1270. május 3.) 1235-től 1270-ig magyar király. II. András és Gertrúd meráni hercegnő elsőszülött fia. A szájhagyomány szerint leányával, Kingával (Kunigundával) Máramarosban járt.

1241-ben, amikor a király tudomást szerzett a tatárok támadásáról, eleget téve a főemberei kérésének, elindult a határ felé, elment azokhoz a hegyekhez, amelyek Ruténia és Magyarország között húzódnak egészen a lengyel határig. Amikor a király megbizonyosodott a tatárok várható betöréséről, az Orosz-kapu őrizetére – amelyet hegyi kapunak is mondanak –, s amelyen keresztül vezet az út Magyarországba (a Vereckei-hágóról van szó) – elküldte legfőbb ispánját a seregével, és Magyarországon kihirdette, hogy mind a nemesek, mind azok, akiket királyi szervienseknek neveznek, mind a várkatonák… készüljenek fel a hadra.  1242. március 31-én a tatár sereg a Vereckei-hágón keresztül betört Magyarországra. 1241. április 11-én szétverték a király seregét, és kifosztották az országot. A tatárok kivonulása után IV. Béla a Kárpátok aljának termékenyebb részeire német telepeseket hozatott.  Más részekre galíciai ruszinokat telepített, mivel Mihály csernyigovi fejedelem fia, Rosztiszláv feleségül vette Béla lányát, Annát, s vele hozományul kapta az Abaúj és Zemplén határában álló Füzér várát. Ugocsa megyébe flamandok, olasz, cseh és ruszin hospesek települtek.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

  • Hajnóczy József író (1750), kora reformmozgalmának kimagasló képviselője, a magyar jakobinusok egyik vezetője volt, ezért elfogták és kivégezték.
  • Hevesi Sándor író, rendező, színigazgató (1873).
  • Budapesten megalakult a Ferencvárosi Torna Club (1899)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7bfef-b66f”][vc_column_text]

MEGPIHENVE A KŐSZIKLÁN

Jézus visszavonult a pusztába, és imádkozott. (Lk 5,16)

Férjem nagybátyja évente egyszer-kétszer elautózott Indiana állambeli otthonából egy északnyugati pusztaságba. Azt mondta, szüksége van arra, hogy elvonuljon, és eltöltsön egy kis időt egy sziklás helyen üldögélve. Ezeket az útjait rendszerint összekötötte valamilyen missziós tevékenységgel a környéken élők megsegítésére. Először azonban mindig visszavonult a megszokott sziklájához, hogy megtisztítsa gondolatait, és lecsendesítse lelkét a hétköznapi élet stresszhatásaitól.
Soha nem beszélt arról, hogy szándékosan követi-e Jézus példáját, vagy egyszerűen csak felismerte, hogy szüksége van az egyedüllétre. Bárhogy van is, cselekedete Jézus gyakorlatát példázza. Jézus élete bizonyára mozgalmas volt. Gyógyította a köréje sereglett betegeket, jóllakatta és tanította a tömeget. Feltétel nélkül szerette őket. Megérintette a leprásokat, együtt evett a számkivetettekkel. Dacolt a fennálló állapotokkal. Mindeközben azonban rendszeresen visszavonult mindenkitől és mindentől, hogy egyedül töltsön időt az Atyával.
Talán nekünk nincs szükségünk az ilyen megújulásokra? Ha állandóan rohanunk, hamar kimerítjük minden energiánkat, és ez nem jó sem nekünk, sem másoknak. Istennel, a mi Kősziklánkkal eltöltött személyes idő feltölti energiakészletünket, és felkészít a következő napra, az Istennek való engedelmességre.

Imádság: Édesatyánk, köszönjük, hogy velünk vagy magányunkban, és erőt adsz, amikor hozzád fordulunk. Ámen.

Hol töltök el időt egyedül Istennel?
Diana C. Derringer (Kentucky, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKET STRESSZES ÉLET TERHEL!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2bfef-b66f” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok

Fülöp és Jakab, a két apostol, Jézus feltámadásának tanúja, akik szavaikkal és életükkel tanúsították Jézus feltámadását, az Atya szeretetét. Példájuk minket is arra indít, hogy tanúságot tegyünk húsvét öröméről.

Fülöp Betszaidában született. Eredetileg Keresztelő Szent János tanítványa volt. Az elsők között hívta meg őt Jézus apostollá. Az apostolok felsorolásában mindig az ötödik helyen említi őt a Szentírás. Vértanúhalált szenvedett: Hieropoliszban keresztre feszítették.

Jakab az Úr unokatestvére, Alfeus fia. Ő az egyik szentírási úgynevezett „katolikus levél” szerzője. Jeruzsálem első püspöke, aki az apostoli zsinaton a pogányságból megtért keresztények érdekeit képviselte. Kemény életet élt, és sok zsidót térített a hitre. 62-ben szenvedett vértanúságot.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]