2020. március 09., hétfő
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Franciska – latin eredetű; jelentése: francia.
Fanni – 1. a Franciska (Frances) becézője;
2. a Stefánia (Stephanie) becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Nem hagyatkozhatsz a látásodra, ha a képzeleted homályos.”
Mark Twain
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93167d-4460″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Fülöp Árpád (Nyárádszentbenedek, 1863. márc. 9. – Ungvár, 1953. jan. 29.) Tanár, író költő, dalszerző, fafaragó. Középiskoláit Kolozsváron és Székelyudvarhelyen végezte. 1884-1888-ban a kolozsvári egyetemen tanult. A csíksomlyói főgimnáziumban, majd Marosvásárhelyen tanított. Egy ideig az Erdélyi Híradó szerkesztője volt. 1885-től publikált irodalmi tárgyú cikkeket és verseket. Első jelentős művét 1892-ben írta Csíksomlyói nagypénteki misztériumok címen.
1893-ban nevezték ki az ungvári kir. főgimnázium tanárává. Ezután 60 évig élt Ungváron, meghatározó egyénisége volt a város irodalmi életének. Alapító tagja lett a Gyöngyösi Irodalmi Társaságnak. Rendszeresen jelentek meg versei a Közművelődésben, a Kárpáti Lapokban, az Ungban. Gyakran kérték fel alkalmi versek és szónoklatok megírására. 1909 októberében Dayka Gábor szobrának avatásán elhangzott a költő emlékezetére írt verse.
Kitűnően cimbalmozott, dalokat költött, juhar- és szilfából gyönyörű székely motívumú bútordarabokat faragott, melyeket Móricz Zsigmond is megcsodált, amikor irodalmi előadókörútja során felkereste Ungváron Fülöp Árpádot.
Irodalmi alkotásai közül kevés jelent meg nyomtatásban. Kéziratban maradt két vígjátéka: a Békák és a Feltámadt istenek, valamint önéletrajza és több dala.
Huszonöt évnyi előtanulmány után látott 1910-ben nagyeposza, a Hunyadi megírásához. A 41 412 sorból álló művet 1920. március 9-én fejezte be. Ennek egy 5 860 sorból álló része, A magyar 1914 tavaszán Ungváron jelent meg. A teljes eposz 1943-ban Budapesten látott napvilágot a Felvidéki Közművelődési Egyesület kiadásában.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Egy ismeretlen szerző kiegészíti Szent Gellért legendáját (1830)
Megjelenik Balassi Bálint Szép magyar comoedia című, műfajteremtő udvari drámája (1588)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7167d-4460″][vc_column_text]CSILLAGOS ÉGBOLT
Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó – mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? (Zsolt 8,4-5)
Az egyik kedd este szokás szerint együtt ültünk az asztalnál a 12 éves lányommal és barátnőjével. Néha felolvasok a lányoknak egy szakaszt a Bibliából, és aznap a 8. zsoltárból olvastam. Azután beszélgettünk a világmindenség csodáiról: arról, hogyan van minden sűrű sötétségben a csillagrendszerünkben, a napunk csak egy a sokmilliárd csillag közül a Tejútrendszerben, és valószínűleg számos növény és állatfaj él a Földön, melyeket még fel sem fedeztünk.
Miközben Isten nagyságáról és mindenható hatalmáról beszélgettünk, az ég hirtelen csodálatos rózsaszínűvé változott. A lányok kiszaladtak, hogy fotókat készítsenek róla. A szemem megtelt könnyel, a szívem pedig imádattal. Olyan volt, mintha Isten ránk mosolygott volna, így szólva: „Igen, gyermekeim, én vagyok a Teremtő. Én teremtettem az eget számotokra, hogy csodáljátok, és örvendezzetek fölötte”.
Aznap este Istennek a Szentírásban és a természetben való jelenlétét ünnepeltük. Teremtőnk minden napon szólni akar hozzánk. Amikor csak kinyitjuk ablakunkat vagy megnyitjuk Bibliánkat, Isten ott van.
Imádság: Teremtő Istenünk, köszönjük, hogy sokféle módon emlékeztetsz minket a jelenlétedre. Ámen.
A teremtett világ dicsősége arra emlékeztet, hogy Isten gondot visel rám.
Marcela Nwanosike (Lincolnshire, Egyesült Királyság)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2167d-4460″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Római Szent Franciska özvegy és szerzetesnő
1384-ben Rómában született igen előkelő, nemes családba. Korán megtanult olvasni, élethivatásnak érezte a vértanúk vagy szüzek példájának követését. Előbb szülei akaratának megfelelően azonban más hívatást kellett betöltenie.
Fiatalon, már 12-13 évesen férjhez ment és hat gyermeke született. Közülük három már csecsemőkorban meghalt. Több mint 40 évig éltek boldog, harmonikus házaséletet. Házasságuk alatt egyetlen kemény szó sem hagyta el ajkait. Gyermekeit kezdettől fogva vallásosan nevelte. De környezetét is vallásos szellemre ösztökélte, tanította, felolvasott nekik, még a cselédeknek is. A beteg családtagokat és cselédeket maga ápolta. Tevékeny szeretettel gondozta a szűkölködőket.
Kitűnt az alázat és türelem erényének gyakorlásában. Egyszer megszólták, hogy több időt szentelhetne a templomra. Válasza a mai embernek is tanulság lehet: „A családanyának sokszor ott kell hagynia az oltáron Istent, hogy megtalálja őt a házi gondok közepett”. Igaz ez a tanulásra és minden munkára is.
1413-ban férjét és nagyobbik fiát a nápolyi király egy évre fogságba vitte, sőt vagyonukat is elkobozta. Hősiesen viselte Franciska ezeket a megpróbáltatásokat is.
1425-ben megalapította a bencés obláták kongregációját. Amikor 1436-ban férje meghalt, ő mindent elrendezett, ami családját illette és maga is bevonult a közösségbe. Özvegységében is példakép.
Azt írja a legenda, hogy őrangyala látható alakban kísérte. 1440. március 9-én halt meg Rómában, teste a Fórum Romanum közelében nyugszik.
Savio Szent Domonkos
Domenico Giuseppe Savio 1842. április 2-án született Riva da Chieriben, Torino mellett. Apja földműves, majd kovácsmester volt, anyja varrónő.
Szüleivel Murialdoba, majd Mondonioba költöznek. Tizenkét éves korában Bosco Szent János (a szalézi rend megalapítója) iskolájának, a Szalézi Szent Ferenc Oratóriumnak a növendéke lett. Itt megtanulta, hogy az Urat szolgálni, és Őt másokkal megszerettetni milyen nagy örömet jelent. Domonkos jóra buzdította társait, hogy járuljanak a szentségekhez és kerüljék a rosszat, segítsenek másokon és törekedjenek az élet-szentségre. 1856-ban barátaival megalapította a Szeplőtelen Szűz társulatát. Vezető egyéniség volt, sok társának jó barátja és példaképe, már életében „kis szent”-nek nevezték. Öt éves korától ministránsként szolgált, ezért lett a ministránsok egyik védőszentje. Pap szeretett volna lenni, de nem élt elég sokáig, hogy ezt megvalósíthatta volna. Földi életét egy hónap híján rövid 15 évben szabta meg a Teremtő. De neki ez is elegendő volt ahhoz, hogy a szentek sorába lépjen.
- március 9-én halt meg tüdőbajban – emléknapja ezért van március 9-én.
XII. Pius pápa 1950-ben boldoggá, majd 1954-ben tengernyi fiatal jelenlétében szentté avatta Domonkost.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]