Beregszászban nyitott irodát a Kárpát Régió Üzleti Hálózat

A Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. szeptember 27-én megnyitotta beregszászi fogadóirodáját.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola földszintjén működő irodában Fazekas Krisztina várja majd a Kárpát Régió Üzleti Hálózat nevében az ügyfeleket.
Az ünnepélyes megnyitó első momentuma az iroda átadása volt szalagvágás és koccintás kíséretében. Ezt követően a Rákóczi-főiskola Esztergom termében Losonc Krisztina, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. cégvezetőjének moderálásával hallhattunk előadásokat a Kárpát-medencei gazdaságot összefogó hálózatról.
Elsőként Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, a gazdasági válsággal küzdő Európai Unióban a magyar gazdaság a válságot nemcsak túlélni akarja, hanem ki akar jutni abból azzal, hogy megpróbál nyitni és terjeszkedni. Ennek érdekében 2011-ben megalapították a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot. Az eredeti tervek szerint 11 irodát szeretett volna létrehozni, azonban a beregszászi már a 12. a régióban. Ukrajna Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere az Unión kívül, s – mint mondta – remélik, hogy az iroda megnyitásával az eddigi gazdasági kapcsolatok is fejleszthetők és javíthatók, s az iroda megfelelő erőforrás lesz ahhoz, hogy minden magyar kis-és középvállalkozás segítséget tudjon kapni. A következő irodát Szatmárnémetiben nyitják majd, hiszen a hálózat filozófiája szerint nem pusztán kétoldalú, például magyarországi és kárpátaljai kapcsolatokat kívánnak fejleszteni, hanem a Trianon által felszabdalt régiót kívánja összekötni.
Az államtitkárt követően Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságának társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Kárpát-medencei falugazdász hálózatról beszélt. Mint hangsúlyozta, a hálózat a helyi viszonyok megismerésén keresztüli gyakorlati tennivalók bővítéséért jött létre. A gazdaszervezetekkel már sikerült jól működő kapcsolati rendszert felépíteni. Kárpátalján ebben Őr Hidi László, a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke volt segítségükre. Az elkövetkezendő három hónapban az irányvonalak kijelölése és a helyi igények, feladatok, információk begyűjtése a cél. A falugazdász-hálózat legfontosabb feladata a szaktanácsadói rendszer kiépítése. Ezen belül az információ megfelelő helyre juttatása a pályázati lehetőségekkel, a közös árualap létrehozásával kapcsolatban, s egy szakképzési rendszer megvalósítása, hiszen a jövőben itt is az erdélyihez hasonló videokonferencia keretében megvalósuló szaktanácsadó oktatási rendszert terveznek.
A beregszászi mellett lassan több mint egy éve működik a Kárpát Régió Üzleti Hálózat ungvári irodája. Ennek létrehozásában nagy szerepet vállalt a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek elnöke, dr. Szentpéteri Bertalan a Magyarország és Ukrajna közötti gazdasági kapcsolatokról, Ukrajna külkereskedelmi forgalmáról beszélt. Mint mondta, Ukrajna összekötő kapocs a magyar gazdaság keleti régiók felé nyitását illetően, s a kétoldalú külgazdasági forgalomnak Kárpátalja közel 50 %-át teszi ki. A Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara alapvető célja, hogy a kis- és középvállalkozóknak segítséget tudjanak adni a minél jobb terjeszkedésben.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke Kárpátalja gazdasági múltjáról, annak kialakulásáról, s szakaszairól beszélt. Mint elhangzott, Trianon nagyban megváltoztatta a terület gazdaságát, hiszen mesterséges viszonyokat teremtett. Csehszlovákia jóval gazdagabb volt Magyarországnál, ezért gazdasági beruházásokat szervezett, azonban mélyebben megvizsgálva látható az, hogy a csehek neokommunista politikát folytattak Kárpátalján. 1939 és 1944 között jelentős gazdasági változások alakultak ki, amelynek köszönhetően Kárpátalján nem volt munkanélküliség, a Szovjetunió alatt pedig elkezdődött a terület iparosítása. A 90-es évektől kezdődően Kárpátalja lakossága a határközelségből tartotta fenn magát. Brenzovics László fontos lépésnek tekintette a Kárpát Régió Üzleti Hálózat megalakulását, mely hozzájárulhat ahhoz, hogy megerősödjön a kárpátaljai gazdaság.
Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének (KMVSZ) elnöke az iroda megnyitásának előzményeit, feladatait ismertette. Elmondta, hogy a magyar kormány az iroda teljes körű finanszírozását felvállalta. A hálózatvezetőség a KMVSZ-t kérte fel a beregszászi Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodájának üzemeltetésére, így a feladatok megoszlanak majd a két iroda között. Meglátása szerint – mondta – az ungvári iroda Magyarország és Ukrajna belső részei között fogja leginkább hasznosítani tehetségét, ugyanakkor a beregszászi iroda a kárpátaljai magyar és nem magyar vállalkozókat fogja segíteni azzal a céllal, hogy újabb kapcsolatok jöjjenek létre. Információval látják majd el a helyi vállalkozókat.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózatról az érdeklődők a www.crbnetwork.eu oldalon tájékozódhatnak.