Jelenünk a jövőnk kezdete. Nemzetközi gazdasági konferenciát szervezett a Vállalkozók Szövetsége

A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) valamint a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. (KRÜH Zrt.) közös szervezésében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán 2013. november 22-én nemzetközi gazdasági konferenciát szerveztek, ahol a kárpátaljai résztvevőkön túl anyaországi, felvidéki és erdélyi vendégek és előadók is részt vettek. Az esemény központi célja az volt, hogy bemutassák a szövetség által kidolgozott gazdaságfejlesztési tervet.

Virág László, a KMVSZ elnöke megnyitó beszédében kifejtette, hogy a szövetség 2013-as legfontosabb terve teljesült most, sikerült letenni az asztalra egy olyan tervezetet, amely alapul szolgálhat a Kárpát-medencei magyar gazdaságfejlesztési stratégia kárpátaljai ágának, s ezáltal lehetőséget biztosít arra, hogy összefogással kijelöljük azokat a fő kitörési pontokat, amelyek által a kárpátaljai magyarság versenyképes vállalkozói szektorral, növekvő gazdasági aktivitással rendelkezhet. Ez a célrendszer segítheti a magyarság megmaradását egy gazdaságilag és politikailag igen ellentmondásos térségen belül is.
A megnyitó után köszöntőt mondott dr. Orosz Ildikó házigazda, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya, majd Seszták Oszkár – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke – üdvözölte az egybegyűlteket. Magyarország kormánya részéről Vagács István és Torda Márta köszöntötte a jelenlévőket, valamint Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja és dr. Brenzovics László a KMKSZ alelnöke.

A terv bemutatása előtt két előadás hangzott el: először Majorné László Brigitta, a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Társaság elnöke a 20 éves jubileum apropóján beszélt a Kárpátok Eurorégió tevékenységéről; majd Szuhóczky Gábor közgazdász mutatta be a legfontosabb gazdaságfejlesztési prioritásokat az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakában.
A gazdasági terv szakmai megvalósulásáért, illetve a tanulmánykötet szerkesztéséért Pataki Gábor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gazdasági tanszékének munkatársa felelt, aki először bemutatta a tanulmányt, valamint az abban közreműködő szakembereket: Darcsi Karolina (társadalomtudományi rész), dr. Bacsó Róbert (makrogazdasági rész), Barkaszi Ferenc (az agrárstratégia kidolgozója), dr. Berghauer Sándor (turisztikai stratégia), Fejes Norbert (gazdasági befektetések).
Az előadássorozat első felében helyzetfeltáró elemzéseket ismertettek az előadók, majd az állófogadást követően bemutatták a stratégiai terv átfogó elképzeléseit. Ennek a tervnek a központi gondolatában az áll, hogy a kárpátaljai magyarság számára olyan gazdasági teret és lehetőséghalmazt kell biztosítani, amely által erősödik a térség megtartó szerepe, s így talán megfordíthatjuk a jelenlegi negatív demográfiai mutatókat. Ennek érdekében versenyképes vállalkozó szektort kell kiépíteni a magyarság körében (is), növelni kell a gazdasági autonómiát, emelni kell az emberi erőforrás szintjét és ennek megfelelését a piaci kihívásokhoz, valamint erősíteni kell a magyar-magyar kapcsolatrendszert, és így a Kárpát-medencei magyarság összefogásának a lehetőségét – mondta el Pataki Gábor a terv bemutatásánál.
Elhangzottak az átfogó terv konkrétabb kitörési pontjai is. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztési prioritás főbb ágazataivá kell (lehet) válnia Kárpátalján a turisztikának, az agrárgazdaságnak (intenzív gyümölcs és zöldség alágazatok), valamint bizonyos külső kritériumok teljesülése esetén a logisztikának és az ehhez kapcsolódó iparnak is.
A tanulmány készítői felvázolták, hogy a terv konkretizálását tovább kell folytatni, és válaszokat kell keresni azokra a kérdésekre, amelyek a konkrét cselekvési programokat, az ehhez szükséges forrásokat és azok effektív felhasználását írják le.
A stratégiai terv bemutatása után dr. Szórádi Sándor, a Szatmári Konzervgyár igazgatója tartott előadást a konzervipar sajátosságairól és kárpátaljai fejlődési lehetőségeiről.
Ezt követően fórumbeszélgetést tartottak, ahol társadalmi vitára bocsátották a stratégia tervet.
Végkövetkeztetésként a résztvevők levonták azt a tanulságot, hogy e terv akkor lesz eredményes és gyümölcsöző, a valós életben kivitelezhető, ha a munka nem áll meg, társadalmi konszenzus révén a fő csapásirányok mentén magyarságunk elkezd valódi, értéket teremtő gazdasági programokat megvalósítani.