Magyarországon ukrán és román dinnye teszi tönke a magyart!
Miközben Magyarországon az egész agrárkormányzat a magyar dinnyetermés helyzetbehozásán dolgozik, hogy kiszorítsa a piacról az import gyümölcsöt, addig a mediterrán térség termése után immár a romániai és ukrajnai dinnye is a magyar piacot ostromolja.
Reménytelenné vált a Heves megyei dinnyetermesztők helyzete – írja a heol.hu. A mediterrán térségből, valamint az újabban Romániából és Ukrajnából érkező olcsó termés „lenyomja” az árakat, a hazai dinnyések lassan már az előállítási költséget sem kapják meg portékájukért. Pedig a termésre nem lehet panasz, a kedvező időjárás igazi mézédessé érlelte a dél-hevesi és a csányi dinnyét. A szedés elkezdődik, ám előfordulhat, hogy a dinnyés dinasztiák némelyikében ez lesz az utolsó szüret. Ha fájó szívvel is, de megélhetésük érdekében más foglalatosság után kell nézniük.
A görög görögdinnye még a magyar piacon van, s már érik a magyar görögdinnye. A felvásárlási ár pedig zuhan
– Tavaly nagyon rossz volt az időjárás, ezért idén a kereskedők túlrendeltek a külföldi beszállítóktól – panaszkodik Márkus Tamás hevesi őstermelő. – Kiszolgáltatottak vagyunk az időjárásnak. Tavaly a hűvös, esős nyár miatt július végéig nem volt dinnye, idén a kedvező tavasznak köszönhetően három héttel hamarabb érett a növény. Vagyis a Görögországból származó dinnye még itt van, miközben már mi is hordjuk a földekről a termést.
Márkus Tamás szerint ha június közepe táján leállították volna a külföldi behozatalt, jutott volna piac a hazainak. Hevesen szerdán a görögdinnye kilója 109, a sárgáé 260 forint volt. Ezzel szemben néhány napja az őstermelőktől kilóját 35 forintért, ezen a héten már csak 25-ért vették át. Márkus Tamás azt mondja, 25 forint a lélektani határ, ha ez alá megy az ár, már nem éri meg termelni.
Heves megye másik régi dinnyetermesztő vidéke Csány és környéke. Itt valaha a lakosság nagy része ebből élt, de ma már csak néhányan művelik a tevékenységet. Egyikük Fentor László, aki a korábbi ötven hektár helyett napjainkban mindössze két hektáron termel.
– Még ez is sok – summázza. – Hiába jó a termés, ha az árakat letörték; még az ötven forintos előállítási költséget sem kapjuk meg kilójáért. Most harmincért menne, ha menne, de a hírek szerint a jövő héten lecsúszik húsz forintra a „kamionos” – azaz főként Lengyelországba és Ausztriába szállított – dinnye ára. Olyan még sosem volt, hogy ennyire olcsó legyen ebben az időszakban…
– Nem versenyezhetünk a konkurenciával – legyint. – Jön a sok olasz meg spanyol dinnye, hamarosan pedig itt lesz az ukrán és a román is. Kedvezőbb az éghajlatuk, teljesen rátelepedtek a piacainkra. Fentor László szerint a magyar őstermelők akkor járnak jól, ha abbahagyják a dinnyetermesztést.
Csányban már sokan abba is hagyták, vagy lényegesen kisebb területeken foglalkoznak a dinnye termelésével. Felismerték a váltás kényszerét: sokan kezdték el fűtött és fűtetlen fólia alatt a kovászolni való uborka és más zöldségfélék termelését. És bíznak benne, hogy egyszer a csányi uborka legalább olyan népszerű lesz, mint hajdanán a falut híressé tevő dinnye volt. Erre utalva már érdekvédelmi szervezetük nevét is kibővítették: Csányi Dinnye- és Zöldségtermelő Védegylet.