Áldás
Ahogy közeledünk a karácsonyhoz, úgy telítődünk az ünnepi fényekkel, zenékkel, illatokkal és ízekkel. Hangolódunk általuk, de mégis kezd sok lenni. Besokallunk. Ami az áldás alkalmas és alkalmatlan közvetítője lenne, szinte átkossá kezd válni. Sokakat feszültté tesz, ami előjön az utakon, a bevásárlásnál és a családi élet apró dolgaiban is.
Az első karácsony meghatározó pillanata az volt, amikor Mária elhitte, amit az angyal mondott neki. Emberi értelemben hihetetlen és megmagyarázhatatlan, ami a Szentlélektől való fogantatásban történik, mégis valóság. Az elfogadó és meghallott áldás csodája, amiről így ír Lukács:
Minden befogadott ige áldássá válik.
(Lk 1,45)
Mária az angyali köszöntés elfogadásakor lett karácsonyi emberré. A mi karácsonyunk nélkülözhetetlen eleme az a hallás, ami Jézus édesanyját jellemezte.
A mai nap is sok mindent fogsz hallani, érezni és látni. Próbálj meg arra a hangra figyelni, ami ma is a szívedben és egész életedben megszülető Krisztusra mutat: az Ő szavára. Ha sikerült, akkor benned is „…ujjongva mozdul meg…” az Úr Jézus Krisztus, és így leszel te magad is áldottá.
Molnár Zsolt
Forrás: teso.blog
(Nyitókép: illusztráció)
