Frontális támadást indítottak a kommunisták a húsvét ellen
Bolsevik húsvét: össze nem illő jelzős szerkezet, hiszen semmi nem állt távolabb a kommunista diktatúra vezetőitől, kiszolgálóitól, mint egy egyházi ünnep. Mit kezdett Sztálin a feltámadás ünnepével?
A húsvét a Szovjetunióban, sőt már korábban, Szovjet-Oroszországban a támadások egyik legfontosabb célpontja volt már Lenin uralma alatt is.
Az állam alapvetően ateista volt már, amikor Tyihon pátriárka még irányította az egyházat, aztán sok monostort, kolostort és templomot sikerült a hatalom új urainak bezárnia – mondta Kun Miklós történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Hozzátette: az első koncentrációs táborok, a Gulag előfutárai sokszor kolostorok voltak, amelyeket szögesdróttal vettek körül. Észak-Oroszországban például gyönyörű fatemplomok voltak Sztálin alatt, ezeket később felgyújtották – fűzte hozzá.
A lakosság háborgott, amikor Lenin azt mondta, annyi pópát kell kivégezni, amennyit csak lehet. Lunacsarszkij kultuszminiszter véleménye az volt, hogy párhuzamos egyházat kell létrehozni. A pátriárka halála után a püspökök nagy részét sikerült is félresöpörni az útból – magyarázta Kun Miklós.
A történész arról is beszélt, hogy Sztálin alatt működtek az ateista ötéves tervek. Az egyik ilyen terv volt, hogy 1937-1938-ban megszűnik az egyház, és minden főpapot a Gulágra küldenek.
Meghamisították az adatokat
1937-ben népszámlálást tartottak, és kiderült, hogy Észak-Szibériában és a Távol-Keleten megugrott a népesség. Sztálin utasítására megcserélték az adatokat, így az ukrán adatokat feldúsították, az északiakat leradírozták.
A titkos záradékból ezen kívül kiderült, hogy a lakosság 54 százaléka hívő. Ettől Sztálin megijedt: 1938-ban 350 ezer ember – 130 ezer pópa és szerzetes – került börtönbe, 80 ezer hívőt és papot pedig kivégeztek. Az egész püspöki kar a Gulágra került – húzta alá.
A háború kitörése előtt Sztálin változtatott: a nemzeti érzelmek felkorbácsolása felé indult, és amikor a szovjet hadsereg bevonult Lengyelország keleti tartományaiba, a katolikus templomokat bezárták, de az ortodox templomokat nem. Sztálin kihasználta az orosz nép vallásos voltát: 1943 szeptemberében Sztálin fogadta Szergij metropolitát, és két másik nagy egyházi személyiséget, akikkel megegyeztek abban, hogy lesz pártiárkátus.
Frontális támadás az egyház ellen
1948-ban Sztálin megijedt, amikor a belügy jelentette, hogy húsvétkor rengetegen részt vesznek a körmeneteken, rendőrök és katonatisztek is. Sztálin ezért frontális támadást indított az egyház ellen. És habár Sztálin 1948 után szakított az egyházzal, beszédei ugyanakkor ezután is az egyházi prédikációk mintájára épültek fel.
Hruscsov alatt még keményebbé vált a helyzet, mivel ő még inkább gyűlölte az egyházi vezetőket, ezért az orosz templomoknak több mint egynegyedét bezáratta.
Rendkívül féltek attól, hogy az éj leple alatt sokan elmennek istentiszteletre, így Hruscsov a nagyvárosokban felkérte a legnagyobb énekeseket, hogy vegyenek részt az istentiszteleten. Emellett a pártközpontban kitalálták, hogy már húsvét előtt éjszaka meghosszabbították a televíziós és rádióadásokat, amelyen a legjobb – sokszor nyugati – filmeket és nívós zenei műsorokat adták.