Görög katolikus konferencia Romzsa Tódor tiszteletére

„A földbe vetett búzaszem elhalt, de termést hozott…”

A fenti mottót kapta az a konferencia, melyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF), valamint a tanintézmény görög katolikus fiatalságát tömörítő Görögkör és a KMF Hallgatói Önkormányzata (HÖK) szervezett Boldog Romzsa Tódor görög katolikus mártírpüspök születésének 100., pappá szentelésének 75., illetve boldoggá avatásának 10. évfordulójának tiszteletére. A fórumra a főiskola Esztergom termében került sor, melyen annak diákságán kívül teljes számban képviseltette magát a Beregszászi Görög Katolikus Esperesi Kerület papsága, a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum diáksága, valamint számos helyi és anyaországi vendég.

A konferenciát Marosi István nagybégányi görög katolikus parochus, a Görögkör lelkésze nyitotta meg, méltatva a nap jelentőségét, melyet Romzsa püspök tiszteletére szerveztek.

Dudics Krisztina és Vass Zsanett, a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum két diákja Puskás László görög katolikus atya művéből Romzsa püspök életének és papi szolgálatának főbb eseményeit, valamint halálának és boldoggá avatásának körülményeit olvasta föl.

Marosi István köszöntötte dr. Orosz Ildikót, a KMF elnökét, Demkó Ferencet, a Beregszászi Görög Katolikus Esperesi Kerület esperesét, a nagy számban jelenlévő görög katolikus papságot, valamint Michels Antal beregszászi római katolikus plébánost.

Orosz Ildikó örömét fejezte ki, hogy a főiskola egy ilyen jeles eseménynek adhat helyet. A görög katolikus egyházról mint Kárpátalja történelmét évszázadokon keresztül meghatározó tényezőről szólt, melynek egyházi tisztségviselői és papsága a kárpátaljai társadalmat befolyásoló, azt több rétegben átszövő értelmiségi réteget alkotott. A görög katolikus egyház azonban nemcsak a tisztségviselők és papok által gyakorolt hatást a megye életére, hanem a híres és befolyásos görög katolikus családokon keresztül is.

Orosz Ildikó a szovjet éra kárpátaljai kezdetei kapcsán szólt még a görög katolikus papság – és közöttük kiemelten Romzsa Tódor püspök – áldozatvállalásáról is. Mint mondta, az ateista szovjethatalom tudatában volt annak, hogy egy nép lelkét akkor tudja igazán megtörni, ha annak értelmiségi rétegét, a papságot megsemmisíti. Romzsa püspök azonban kitartott hite és egyháza mellett, nem volt hajlandó az ateista hatalommal együttműködni. S bár végül meghalt, de kitartása, áldozatvállalása volt az, ami erőt adott a következő évtizedekre mindazoknak, akik – titokban gyakorolva, de – továbbra is vállalták hitüket, fenntartva így a görög katolikus egyházat, mely minden szovjet próbálkozás ellenére is megmaradt.

A görög katolikus egyház történelme kapcsán Demkó Ferenc esperes elmondta, hogy az első próbatételek a trianoni döntés nyomán, a cseh éra beköszöntével kezdődtek: az Európában addig még sohasem létezett Csehszlovákiának ugyanis gyakran voltak „súrlódásai” a görög katolikus egyházzal. De mindezen próbatételek a szovjet éra bekövetkeztekor csúcsosodtak ki, melynek egyik legnagyobb tragédiája Romzsa püspök 1947-ben történt meggyilkolása volt. „Az 1949–89 közötti időszak azon néma tanúságtételnek az időszaka volt, amikor veszélyt veszélyre halmozva kellett vállalni a hovatartozást. – mondta az esperes. – Az akkori hősök megtették a magukét – még életük árán is. Bízom abban, hogy mi is el tudjuk végezni a gondviselés által ránk bízott feladatokat, s hogy elődeink példáját követve mi is példát mutathatunk a jövő nemzedék számára, akik remélhetőleg továbbra is megőrzik, megtartják és továbbfejlesztik mindazon vallási értékeket, melyet elődeiktől sok-sok szenvedés és kín árán megkaptak.”

Ezt követően hazai és anyaországi előadók részvételével kezdetét vette a konferencia, melynek tematikája Romzsa Tódor koráról, vértanúságáról és boldoggá avatásának körülményeiről szólt. Elsőként dr. Csatáry György, a KMF Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője tartott előadást A görög katolikus egyházmegye szerepe a Kárpátok vidékén a második világháború végéig címmel. Molnár D. Erzsébet, a KMF Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének tanára Kárpátalja története 1945–53 között címmel a szovjet éra kárpátaljai berendezkedésének első lépéseit tárgyalta. Szennyes Andrea A görög katolikus egyház eltörlésének körülményei a 20. század közepén című előadásában az ateista szovjethatalomnak a görög katolikus egyházzal szembeni represszióiról szólt.

Puskás László Kárpátaljáról elszármazott, jelenleg Budapesten élő görög katolikus atya Romzsa Tódor ereklyéinek megtalálásáról és a vértanú püspök boldoggá avatási eljárásáról szólt. A konferencia záróelőadását Telenkó Miklós sárospataki görög katolikus parochus tartotta Boldog Romzsa Tódor tisztelete címmel.

Az ebédet követően a főiskola Törökugrató termében dr. Kész Margit, a főiskola tanára a görög katolikus tárgyi kultúráról tartott előadást, majd liturgikus (szertartási) eszközökből, valamint papi öltözetekből nyílt kiállítás, melynek anyagát a Beregszászi Görög Katolikus Esperesi Kerületből gyűjtötték össze. A kiállítás anyagának értékes részét képezte azon két liturgikus kézmosó edény, melyet 1773-ban Bacsinszki András püspök kapott Mária Teréziától, s melyet külön ez alkalomra bocsátott rendelkezésre Milan Sasik, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke. Ugyanitt különböző szentelmények (pászka, koliba, gyertya, kegytárgyak stb.) vásárára is sor került.

Végezetül fellépett az Ungvári Romzsa Tódor Görög Katolikus Teológiai Akadémia és Papnevelő Intézet kórusa. A rendezvény végén köszöntötte az érdeklődőket Milan Sasik püspök, aki ugyanakkor előadást is tartott az esemény alkalmából.

A rendezvényt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

F. Zs.

Kárpátalja