Gyülevész köz-életem

„ahol ketten vagy hárman összegyűlnek” Mt 18,20

Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek, ott örülnek annak, hogy megszülettél. Vagy nem. De amikor megszülettél, ketten vagy hárman biztosan összegyűltek. Azóta tartozol valahova. Alapból. Szülészeten megkapott csomag ez. Család? Rokonság? Árvaház? Osztályközösség? Baráti társaság? A kitaszítottak vagy elkülönülők klubja? Egy nép? Egy ország? A plázaközösség? A kötődés sokféle lehet. Telekkönyvezve vagy, mint egy terület, iktatva mint egy dosszié, vagy számon tartva, mint aki fontos. Ez attól is függ, hogy te hogy állsz hozzá. Olykor csak keringünk, mint egy-egy bolygó a Nap körül. Néha közel és néha nagyon távol. És az is lehet, hogy sohasem találkozunk.
Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek, ott engedély kell, mert az lassan már egy tüntetés. Vonzása van az ilyennek. Mert ahol csak úgy összegyűlnek, ott mindig lesz aki odacsapódik. És ahogy lassan feledni kezdik, hogy miért is gyűltek össze: létrejön a tömeg. A tömegben nincsen arcod. A tömegnek külön arca van. Ritmusa, rendje, törvénye, rabruhája van. Ami aztán lassacskán bedarál. Így lesz belőled massza. Feszítsd meg!-et kiáltasz még akkor is, ha nem így határoztál. Néha jó elvegyülni benne. Látszólagos biztonságot ad. Egy ideig azt gondolod, csak szemlélődsz. Máskor védelmet nyújt, de felemészt. Kevés esélyed van, hogy szabadulj. A tömegben nem te vagy a fontos. Egy senki vagy! Egy eszköz. Lecsiszolt arc, bedarált identitás. Azt hiszed élsz.
Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek ott a drukkereknek külön kasztja van. Feszült lelkesedés a lelátón ülő szurkolók arcán. Egy néző vagy! A székeken külön mérkőzés zajlik. Itt mindenki mindet jobban tud, mint azok akik a pályán küzdenek. Lehet itt hangosan ordítani, énekelni, szidni, szitkozódni. Vagy biztatni azt, aki küzd.
Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek, ott kínálja magát az önsajnálat, és létrejön a sajnálkozók és az elkülönülők kibeszélő-klubja. Itt sebeket lehet nyalogatni, kígyót-békát lehet kiáltani azokra, akik kint rekedtek. Ujjal mutogatni arra, aki más. Egyetérteni abban, hogy az életedet mások tették tönkre. Keresni a hibást és megfürödni az önsajnálatban.
Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek, ott épülni kezd a bevásárlóközpont. És létrejön az önfeledt fogyasztók közössége. Falánk szemekkel nézed a szolgáltatást. Kritizálsz, és ha nem tetszik a termék, továbbállsz. Jogod van hozzá, mint lejárt terméknek a fogyasztóvédelemhez. De legtöbbször mégis lenyeled azt, amit kapsz.
Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek, ott legyen ám érdekvédelem. Törvény kell és alapszabályzat, mert soha sem lehet eléggé óvatos az ember.
Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek, ott mindig van valaki, aki csak kukkol. Leskelődik, figyel, vizslat. Nem vesz részt csak elemez. Kényelmes helyzet ez. Nulla felelősség.
„Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Így létrejöhet a gyülekezet, a tanítványok közössége. Ahol felvállalható az arcod. Ahol nem azért vagy mert fogyasztani akarsz, de rájössz arra, hogy a közösségnek te is fontos része vagy. Ahol lelkesedésnek hívják a drukkolást, és a Lélek az, aki lelkesít. Ahol az érdekeidet nem a társaiddal szemben védik. Ahol nem csak kukkolsz, hanem részt veszel. Ahol nem abból élsz, hogy mások sajnálnak téged, de segítséget nyújtasz, bár erőtlen vagy. Ahol arra figyelsz, Aki középen megáll.
Te hova tartozol?

A bejegyzés szerzője Dávid István, kolozsvári református egyetemi lelkész.
Forrás: vagyokakivagyok.hu