Kutatni egy életen át

Túl elöl járunk a tudományos felfedezésekben, ezért nem támogatják a magyar fejlesztéseket – vélekedik az a református presbiter, aki az egyik nemzetközi hírű hazai egyetem beszédtechnológiai kutatásait koordinálja. A magyar mérnökcsapat pedig fejlesztéseivel a beteg gyermekeket, a fogyatékkal élőket és a volán mögé ülőket is segíti.

Míg az egyetemi osztálytalálkozókon mások újabb és újabb érdekeltségeikről számolnak be, ő arról beszél, miért éri meg maradni – itthon és a tanszéken, amelynek szárnyai alatt egykori iskolatársaival együtt szerezték meg mérnöki diplomájukat. Németh Géza villamosmérnök közel három évtizede dolgozik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén. Ez alatt az idő alatt munkatársaival a könyvespolc méretű beszédszintetizátor előállításától eljutottak az olyan emberszerű robot felhasználásáig, amely a leukémiás gyerekek felépülését segítheti. Kutatásról, csapatmunkáról és hitről beszélgettünk Németh Gézával – a tudomány hónapja alkalmából.

Tolmácsok helyett?
Két kutatási megbeszélés között szakított ránk időt Németh Géza, a BME beszédtechnológiai laboratóriumának vezetője. A villamosmérnök beavatott minket abba, hogyan válhat a mindennapi életben hasznossá mindaz, amin évekig dolgozik egy egész kutatócsoport.
– Ma már telefonok milliói jó eséllyel tudnak angolul, magyarul vagy más nyelveken szövegből beszédet előállítani. A beszédtechnológiai fejlesztések napjainkban kezdenek tömegtermékké válni, bár még bőven van mit javítani a természetességen, és például azon, hogy bárkinek a hangját tudja utánozni a beépített szoftver, vagy hogy valós időben a beszélő hangjára emlékeztető módon szólaljon meg valamilyen idegen nyelven. A Microsoft szoftvergyártó cég épp a napokban demonstrált egy ilyen technológiát: valaki belebeszél a rendszerbe angolul, és a gép hozzá hasonlító hangon mandarin kínai nyelvre tolmácsolja, amit mond – mondta el érdeklődésünkre Németh Géza.

Automata ügyintézők?
Magyar mérnökök is fejlesztenek olyan beszédfelismerő rendszert, amely már ma is használhatóan le tudja írni a bemondott üzenetet. Idővel pedig képes lesz megállapítani a beszélő nemét, életkorát, hangkarakterét, és azt is, hogy az illető mit hangsúlyoz mondandójában. Az elmúlt tíz évben azt is vizsgálták, hogyan lehet gépi úton minél pontosabban azonosítani egy beszélő érzelmeit. Ennek a kutatási iránynak az eredményei az igazságügyi szakértők, valamint az ügyfélszolgálatok alkalmazottainak munkáját ellenőrző felettesek hasznosíthatják majd.
– Idővel meg tudjuk majd különböztetni, hogy megjátszott érzelemről vagy valódiról van-e szó, és azt is, hogy egy ügyfélszolgálatos megfelelő módon tud-e kezelni egy ideges ügyfélt. Kísérleteznek azzal is, hogy az ügyfélszolgálati munkát gép vegye át, a gép persze ekkor is jelezné, ha emberi beavatkozásra lenne szükség – magyarázta a mérnök.

Egy csapat munkája
Bármilyen eredményt is ér el egy beszédtechnológus, az sosem egyedüli érdeme – hangsúlyozza Németh Géza, utalva ezzel a magyar kutatócsoport együttes munkájára és arra is, hogy egy-egy projektbe más tudományterületekről is bevonnak szakembereket.
– A magyar beszéd című, nemrégiben kiadott kötetünk 18 szerző munkájának eredménye: az elmúlt másfél évtizedben velünk együttműködő fonetikusoké, villamosmérnököké, informatikusoké, nyelvészeké, képfeldolgozással vagy rehabilitációval foglalkozó szakembereké – számolt be a kutató.

Robottal a beteg gyerekekért
A BME beszédtechnológusai mindig nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy fejlesztéseikkel segítsék a fogyatékkal élőket, valamint a balesetben sérültek rehabilitációját.
– Már 1986-ban készítettünk vakok számára könyvfelolvasó rendszert – egy évvel később Kanadában hasonlóért adtak innovációs nagydíjat. Nálunk sajnos a társadalomban ennek a fontossága még nem elég hangsúlyos, de azért terjednek a fejlesztéseink. A számítógépes képernyőolvasót használó vakok többsége, több ezer ember napjainkban is azt a beszédszintetizátort használja, ami itt készült a tanszéken – számolt be Németh Géza. A kutató hozzátette, laptopra, személyi számítógépre is mobiltelefonra is készítettek már olyan alkalmazást, amelynek segítségével beszédsérült emberek is tudnak társalogni. Olvasási zavarral küzdők, sztrókos és afáziás betegek rehabilitációjával foglalkozó logopédusok is hasznát veszik ezeknek, de még a leukémiában szenvedő betegek felépülésében is hasznos lehet a BME beszédtechnológiai kutatócsoportjának egyik fejlesztése.

– Rátaláltunk a Szent László Kórház Csontvelő-transzplantációs Osztályára, ahol gyerekeket gyógyítanak. Egy francia cég által fejlesztett ötvenhét centiméter magas robotot egészítettünk ki új funkciókkal, amely beküldhető a steril kórházi szobába a lábadozó gyerekekhez. Ha ugyanis a szülő egy kicsit is beteg, nem mehet be oda, mert abba bele is halhat a gyermeke, akinek leépítik, majd újraépítik az immunrendszerét. Ez elég nehéz időszak mindenkinek, hiszen négy hónapig hat négyzetméteren van a gyerek. Ilyenkor egy kis kütyü is sokat segíthet – vélekedik Németh Géza. A robotot úgy programozzák, hogy mozdulataival és szavaival motiválja a gyerekeket többek között a mozgásra vagy épp a fogmosásra. Azt is próbálják elérni, hogy a robot játsszon a gyerekekkel: ha a gyermek felmutat egy képet, képes legyen megmondani, mit ábrázol a kép. Noha négymillió forintos ára miatt csak egy példány van belőle Magyarországon, Németh Géza szerint tíz-tizenöt év múlva az eszközt működésbe állíthatják majd a kórházban.

Túl elöl
Annak ellenére, hogy a kutatók a mindennapokban hasznosítható eszközöket próbálnak előállítani, hazánkban lassan zajlik az innovációs eredmények gyakorlatba ültetése.
– Gyakran előfordul, hogy túl elöl vagyunk, túlságosan világszínvonalú dolgokat csinálunk, amelyeket itthon a cégek vagy a marketingesek nem vesznek még észre. 2003-ban a világon először hoztunk létre egy olyan alkalmazást, ami a mobiltelefonon fölolvasta az sms-eket. Ez autóvezetés közben lehet hasznos, de azt mondták a marketingesek, hogy senki nem fog a telefonjára szoftvert vásárolni. Négy évvel később az Apple szoftvergyártó cég megnyitotta a szoftverboltját, és ma, Magyarországon is sokan vásárolnak szoftvert a telefonjukra. Nehéz eltalálni, mi az, ami elég nagy kihívás a mi számunkra is, ugyanakkor a hazai gazdasági és innovációs környezetben is elfogadható – fűzte hozzá Németh Géza.

Lelki fröccs
Az az egyetemista, akár betér Németh Géza laborjába, a laborvezető elmondása szerint nem ússza meg a lelki fröccsöt. Mindannyiuktól megkérdezi, mivel szeretnék tölteni az életüket.
– Mindig elmondom nekik: most még lehet váltani, ha valakit nem érdekel ez a terület. Jó esetben az ember egy szakmát harminc-negyven évig gyakorol; és hogy ebben milyen messzire jut, meghatározza, hogy azt a négy-öt évet milyen hatékonyan tölti el, míg az egyetemen van – és ennek van pénzügyi következménye is.

Tudás és hit együtt jár
Németh Géza munkája mellett 1990 óta végez presbiteri szolgálatot, 2006 óta pedig a budafoki református gyülekezet gondnoka. Édesapja, idősebb Németh Géza lelkipásztor volt, akit az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvételéért internáltak, majd megfosztottak állásától, ám ő ennek ellenére folytatta a szolgálatot. Elindította többek között a Megbékélés Közössége nevű földalatti mozgalmat.
– A szüleim jó példát adták nekem arról, mit jelent a közösségi felelősségvállalás. Mivel velük együtt küzdöttem a rendszer ellen, kevésbé lázadtam ellenük. Megtanultam tőlük, hogy a hit a hitetlenséggel nem fér össze, a tudás meg a tudatlansággal. A feleségemmel egy missziós úton ismerkedtünk meg, amikor könyvet és bibliát csempésztünk ki Erdélybe, és mentünk moldvai magyarokat olvasni tanítani. A közösségi szolgálatot tudom ajánlani mindenkinek, hiszen sok oldalról megismerheti a másikat.

Felelősséggel tartozunk
Bár fiatalon részt vett utcai evangelizációkon, ma már más módon tesz bizonyságot a hitéről. Nem a tanszék a fóruma annak, hogy felvesse a témát, de bárkinek szívesen beszél a gyülekezete által működtetett református óvodáról és iskoláról is.
– Ha van számomra fontos kihívás itt a munkatársaim felé, akkor az az, hogy ne legyek képmutató; ne mondják, hogy itt ez a vallásos valaki és lám, közben hogyan viselkedik…
Németh Géza szerint nagy szükség lenne arra, hogy kiépüljön a felsőoktatásban dolgozó reformátusok hálózata. Presbiterként fontosnak tartja azt is, hogy a gyülekezetekben becsüljék meg a szolgálókat.
– Amikor a budafoki gyülekezetben valaki rendszeresen megjelenik és érdeklődik, keresünk neki egy feladatot. Ilyenkor hatáskört is kell adni neki, nem szólhatunk bele mindenbe, és ezt el kell tudnunk viselni. Az egyetemen én sem mondhatom meg a diákjaimnak, hogy pontosan mit csináljanak – meg kell tanulnunk az egyéni és a közösségi felelősségvállalás összhangját az egyházban is.

Forrás: parokia.hu