Ma ünneplik a húsvétot az ortodox keresztények
Az ortodox keresztények április 16-án ünneplik Krisztus feltámadását. A húsvét az év egyik legnagyobb vallási ünnepe.
Az ünnepre való felkészülés a nagyböjttel kezdődik, amely hét hétig tart. Ez az egyik leghosszabb böjt, amely alatt a hívők teljesen tartózkodnak az állati eredetű termékektől. 2023-ban a nagyböjt február 27-től április 15-ig tartott.
Az ortodox keresztények különös jelentőséget tulajdonítanak a húsvétot megelőző nagyböjt utolsó hetének. Ebben az időszakban sütik a pászkákat és festik meg a tojásokat. A hívők a legszigorúbb böjtöt is betartják.
A húsvéti istentiszteletet szombat este tartják. Napkelte előtt megszentelik a húsvéti kosarakban előre elkészített ételeket és italokat.
A pászkaszentelő kosárba a pászka mellé főtt tojás, húsvéti tojás, sonka, kolbász, vaj, torma, só és bor is kerül. Ezenkívül egy meggyújtott gyertyát is beletesznek.
A húsvéti kosarat kézzel készített hímzett kendő borítja. Díszíthető még szalagokkal, örökzöld fa ágával, vagy az örökkévalóságot jelképező tavaszi virágokkal is.
Az istentisztelet után az egész család összegyűlik az ünnepi asztalnál és elfogyasztják a megszentelt ételeket.
A hagyomány szerint az étkezést tojással kezdik.
Az ünnepi reggeli után meglátogatják a rokonokat és barátokat.
Az ukrán ortodoxok úgy tartják, hogy ezen napon segíteni kell a rászorulóknak, adományozni kell, hogy jólétet vonzzanak otthonukba.
A hagyományok szerint azonban ezen a napon tilos a fizikai munka, tilos a veszekedés, a káromkodás és a rágalmazás, tilos kidobni a megszentelt ételeket, tilos kimenni a temetőbe és tilos házasodni.
Mihajlo Omeljan, az ukrán ortodox egyház egyik papja elmondta, hogy a háború ellenére úgy döntöttek, hogy Kijevben megtartják az ünnepi istentiszteleteket.
Az ukrán fővárosban húsvétkor kijárási tilalmat rendeltek el, mely kijevi-idő szerint éjféltől 5.00 óráig tart.