Pio atya ereklyéje Beregszászban

„Nézzétek, milyen dicsőség vette körül! Milyen világra szóló sereget toborzott! Vajon miért? Filozófus volt talán, vagy tudós? Ó, nem! Egész egyszerűen csak alázattal bemutatta a szentmisét, és gyóntatott reggeltől estig.” (VI. Pál)

Szent Pio atya ferences szerzetes, áldozópap. Misztikus, aki a szentmisében átélte Krisztus kereszthalálát. Gyóntató, aki szavak nélkül is ismerte a gyónók bűneit. Krisztussal olyannyira egyesült, hogy magának az Úrnak sebeit is viselhette. Rendelkezett a bilocatio képességével, vagyis egyszerre két helyen is meg tudott jelenni. A katolikus Anyaszentegyház szentje.
Szeptember 23-án, kedden ünnepelte a katolikus egyház Szent Pio ünnepnapját, melynek tiszteletére Pio atya ereklyéje érkezett a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébániatemplomba. Az ereklyét Molnár János esperes-plébános atya közbenjárására hozták el Ungvárról a görögkatolikus ferences kolostorból. Az ereklye Pio atya kesztyűjének egy darabja, mely a stigmáiból vérrel itatódott át. A hívek kedden délután 16 és 19 óra között róhatták le kegyeletüket az ereklye előtt. Pio atya ünnepnapján Molnár János és Losák István atyák mutattak be szentmisét az ereklye jelenlétében.
Molnár János atya prédikációjában ismertette Padre Pio életének történetét. Francesco Forgione néven született 1887-ben Pietrelcinában. Gyermekkorában félénk, hallgatag volt, állandóan imádkozott. Valószínű, hogy hivatásának csírái már ekkor bontakozni kezdtek benne. Szülei hamar felismerték ezt, ezért apja elvitte egy kapucinus ági ferences kolostorba. 23 évesen szentelték pappá és megkapta a Padre Pio nevet. 1918-ban jelentek meg kezein, lábain és oldalán Krisztus sebei, stigmái. Ezáltal Pio atyából igazi lelki vezető vált, átérezte hivatását, hogy Krisztussal együtt az emberiség megváltója legyen. Úgy érezte, hogy nem ő élt többé, hanem az Úr élt benne. A következőket mondta erről: „Amikor Jézus tudtomra akarta hozni, hogy Ő vezet engem, megérezteti velem sebeit, töviseit.”
Pio atya szavait idézte a plébános atya, miszerint a testvéri szeretet legnagyobb jótette a bűntől való megszabadítás, ennek jegyében Pio atya is nagy hangsúlyt fektetett a gyóntatásra. Sokat tanított az erényekről, számára legfontosabb keresztényi erények a szeretet és az alázatosság voltak Molnár János atya prédikációjában így idézte: „Mindig arra törekedjünk, hogy szerények legyünk a szeretet és az alázatosság erényeiben, mert ezek a »nagy épületnek« a vezérgerendái, amikre a többi erény épülhet.”
A szentmise végén Pio atya ereklyéjét gyertyás körmenet során vitték a templom körül. Távozáskor, a templom ajtajánál szentképpel és imafüzettel távozhattak a hívek, hogy otthonaikban, a mindennapjaikban segítségül hívhassák és kérhessék Pio atyát a nehéz és kilátástalan helyzetekben. Este pedig visszaszállították az ereklyét Ungvárra, a görögkatolikus kolostorba.

Jakab Annamária
Kárpátalja.ma