Ráérünk még…vagy nem?

Gyermekként tértem meg egy ifjúsági táborban és hosszú évek során kísértett azzal a Sátán, hogy nem is vagy igazán megtérve. Nem emlékeztem pontosan a dátumra, nem volt konkrét igém, csak döntöttem, amikor feltették a kérdést, hogy szeretnél-e Isten gyermeke lenni. Ahogy telt az idő, nagyon zavart, hogy nem vagyok benne teljesen biztos. Ha valaki rákérdezett, nem tudtam teljes bizonyossággal kimondani: igen, Isten gyermeke vagyok. Egy idő után teljesen megőrjített ez a bizonytalanság, hiszen ez életünk legfontosabb kérdése. Nem mindegy, hogy hova kerülök a halál után, hiszen van örök élet és van kárhozat. A Biblia világosan kimondja, hogy már itt a Földön eldől, ki hová kerül. Én pedig nem tudtam, mi a helyzet velem. Míg végül Isten megerősített az Ő Igéjével és egy rádióban elhangzott mondattal: Isten komolyan veszi még egy gyermek döntését is.

A múlt hétvégén volt egy ifjúsági Szeress és szolgálj! alkalom. Az ismert ének szövege is felcsendült és az áhítatban is kiemelkedő volt: Szeress és szolgálj, amíg lehet, ki tudja meddig tart életed… Elhangoztak bizonyságtételek és mindenben ez vált hangsúlyossá, hogy nem mindegy, hogy már Isten gyermeke vagy, vagy még nem hoztad meg ezt a döntést. Sokan mondják: ráérek még. Az egyik igehirdető így fogalmazott ezzel a hozzáállással kapcsolatban: mindenki tudja, hogy egyszer meg fog halni. Azt is tudja, hogy nem tudja előre, mikor lesz az a nap, mégis könnyelműen azt mondja az ember: ráérek még!

Nagyon elgondolkodtatott ez a mondat. Egyedül a mai nap a miénk, a tegnap elmúlt, a holnap nem biztos. Ezért fontos a mai üzenet: szeress és szolgálj ma! Add át az életedet ma! Mert nem mindegy, hogyan élsz ma, hogy állsz Istennel. Engem ez a bizonytalanság vitt közelebb és közelebb Istenhez. Végül áldássá lett számomra.

A bibliaolvasó kalauzban a Kolossé levélben olvastam azt az igét:

„És felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje Őt” (Kol 3,10).

Ez úgymond a második lépés. Itt sem mondhatjuk, hogy ráérünk még, mert azt írja az Ige, hogy aki felöltözte az új embert, állandóan meg is újul, mégpedig Teremtőjének képmására. Kire hasonlítok egyre jobban az idő múlásával? Megkérdeztem magamtól is, hogy célom-e napról napra egyre jobban hasonlítani Jézusra? Aki velem találkozik nap mint nap, lát Belőle valamit?

Szeress és szolgálj – ez összefoglalja a lényeget. Ma kell ezt cselekednem, ma kell Őt bemutatnom, ma kell szeretnem, mert holnap vagy én, vagy a másik ember már lehet nem lesz mellettem és nem lesz rá lehetőségem, hogy szeressem és szolgáljak felé. Lehet, hogy nem mindig sikerül úgy, ahogy elképzeljük, de mindenből lehet tanulni és tovább gyakorolni – így fogjuk egyre jobban megismerni Őt, aki elhívott.

Bíró Kamilla

Forrás: teso.blog