Szent Anna-napi búcsú Orosziban
Szent Annára és Szent Joakimra, Szűz Mária szüleire emlékeztek Orosziban július 26-án a nagyszülők világnapján. A településen ezen a napon ünnepelték a római katolikus templom búcsúját, melynek védőszentjei Jézus nagyszülei lettek.
A szentmisét bemutató atyákat nagyszámú hívősereg fogadta. Az ünnepségen jelen volt Rácz István, oroszi és benei plébános, Bán Jónás OFM, nevetlenfalui plébános, Molnár János, beregszászi esperes-plébános, valamint az ünnep főcelebránsa Pogány István, munkácsi plébános, aki idén ünnepli pappá szentelésének 25. évfordulóját, így Orosziba is ezüstmisésként érkezett.
Szívhez szóló prédikációját azzal kezdte, hogy a búcsú napján nemcsak az épület, hanem az egyházközség az ünnepelt.
“Szivünk, lelkünk legyen olyan templom, amelyet hazaviszünk, kiviszünk az életünkbe. A templom az Istennek szentelt hely és azt szeretnénk, hogy mi is megújítsuk az Istennek szenteltségünket, amelyet keresztelésünkkor kaptunk meg,” – hangsúlyozta.
Ezútán hálát adott a 25 évért, amelyet papként töltött el. Hálát adott mindazoknak, akik imádkoztak érte. Azokért is, akik Orosziban imádkoztak érte: elárulta, hogy 1997-ben járt a településen, ahol egy hittantáborban vett részt kispapként és több ismerőst is szerzett az egyházközségben.
Szent Annával és Szent Joakimmal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon kevés információt találunk róluk a Szentírásban. Azt sem tudjuk pontosan, hogy Jézus születésekor éltek-e még a nagyszülei. De Máriából következtethetünk arra, hogy amilyenné vált a gyermek, a szülei is hasolnóak voltak. Habár Szűz Mária szeplőtelen volt, mégis nekik is köszönhette azt, hogy szent életet élt.
“Valójában szent családot ünneplünk. Amikor szent családot mondunk, általában Jézusra, Máriára és Szent Józsefre gondolunk, de ugyanúgy egy szent családot látunk Joakim, Anna és Mária esetében”, – magyarázta István atya.
Saját életéből is hozott példát. Elmondta, hogy először nagymamájától tanult meg imádkozni. Három éves korában tanulta meg tőle az első imádságot.
“Nagyszüleinknek a példája, tanítása, segítése az unokának a növekedésében, elsősorban a hit növekedésében nagyon fontos.”- emelte ki beszédének végén.
A szentbeszéd után felajánlással, szentáldozással, körmenettel folytatódott a szentmise, melyen a hívek nagy áhítattal vettek részt.
A szentmise után nem maradhatott el a már megszokott agapé, melyet sok szeretettel és odafigyeléssel készítettek el a helyi hívek.
A templom előtti téren már szokássá vált, hogy ilyenkor árúsok várják az érdeklődőket, akik búcsúfiát vásárolhattak náluk, így a lelki feltöltődésen kivül egy kis tárgyi emlékkel térhettek haza.
Fehér Rita
Kárpátalja.ma
