V. Református Jótékonysági Bál

A református magyar oktatásért vállalják a hajnali ébredést és ingázást a szilágysági magyarok. A zilahi Wesselényi Kollégium 500 diákjának 85 százaléka vidékről jár az iskolába.

A kollégium az egyetlen olyan erdélyi református intézmény, amelynek nincs saját épülete, ezért döntött úgy a Tiszántúli Református Egyházkerület elnöksége, hogy az V. Református Jótékonysági Bál teljes bevételével idén a zilahi diákokat támogatja. A csaknem háromszáz résztvevő és adakozó kétmillió forinttal segítette a szilágysági diákokat február 17-én pénteken Debrecenben a Kölcsey Központban.

Debrecentől 140 kilométerre keletre, a partiumi Szilágyfőkeresztúron a Balogh család hajnalban ébred és készülődik iskolába, óvodába. Korán indulnak, hogy ne legyen akadály az előttük álló több mint húsz kilométer kanyargós, kátyús út, és időben megérkezzenek.

Mindezt csak azért, hogy református magyar oktatásban részesüljenek a gyerekek. Nemcsak ennek a családnak ilyen mozgalmas a reggel, ugyanis a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban tanulók nyolcvanöt százaléka vidékről jár be az intézménybe. A nehézségek ellenére a szülők mégis ingáznak. Így vannak ezzel Balogh Andreáék is, akik ha nehezen is, de vállalják a plusz anyagi megterhelést, „fontosabbnak tartom azt, hogy jó kezekben legyenek a gyerekek, és ilyen értékvesztett világban valami biztosat adjon az iskola számukra”.

Óvodától érettségiig?Ötszázkét gyermek és felnőtt jár a református intézménybe Zilahon, a legkisebb két és fél éves, a legidősebb tanuló pedig ötven esztendős. 2007-ben indították be az első óvodai csoportot, s ma már három csoportnyi gyermeket nevelnek. Két éve indult az elemi iskola, amiért a vezetőségnek meg kellett küzdeni, ugyanis a városban nem szívesen engedik, hogy újabb magyar osztályok kezdjenek tanévet. Idén az ötödik osztályt szeretnék beindítani, de a lehetőségek egyelőre csekélyek. Ha próbálkozásaik révbe érnének, akkor lenne töretlen a református magyar oktatás a Kollégiumban.

A gimnáziumi oktatásnak viszont több évtizedes hagyománya van. A középiskola elvégzése után a diákok szakképesítést igazoló oklevelet szerezhetnek informatikából, teológiából és magyar nyelvből.

Szilágyi Barna három éve elsősorban a vallási nevelés miatt választotta az iskolát. Most az érettségi előtt egy évvel határozott elképzelése, hogy teológián tanuljon tovább.

A kollégiumban negyvennyolc távol lakó diák számára biztosítják a bentlakást. A tanulók szeretnek ott lakni a családias hangulat miatt. A tizenhét éves Soós Csenge így nyilatkozik: „Piroska néni (a pedagógusuk – szerk.) a második édesanyánk. Minden lépésünket tudja, kedves velünk és segít, ha valamilyen problémánk van. Olyan ez a közösség, mintha a családom lenne, annyira összenőttünk.”

Épület nélküli iskola

A Református Wesselényi Kollégium az egyetlen olyan intézmény Erdélyben, amelyik még nem kapta vissza az épületét. Az 1948-ben államosított, majd 1991-ben újraindított kollégium célja az évszázados hagyományok folytatása, amelyeket a református oktatás-nevelés a XVI. századtól kezdődően kialakított Erdélyben. Pótolni szeretnék azt a hiányt, amit az elmúlt évtizedek okoztak a református nevelés területén.

1990-ben hónapokig a református templom kistermében szorongtak a diákok, majd különböző épületekben tanultak, szétszórtan. Az 1991–92-es tanévben az 1-es számú városi líceumban kaptak helyet az osztálytermek. Az épülethez nem tartozik udvar és sportpálya sem, a tornaórákat egy arra kijelölt teremben tartják a testnevelők.

Szülői kitartás, kitartó adakozás

A Szilágyság Alma Matere mindennek dacára nagy népszerűségnek örvend a környék református lakosságának körében. Igaz, minden esztendőben az adakozók jóindulatától függenek, akik például biztosítják a tantermek felszereltségét, vagy a helyi elsős gyermekek iskolába szállítását. Így van ez idén is, amikor újabb három osztályt szeretnének beindítani, ugyanis szép számmal jelentkeznek. Kovács Irénke igazgató szerint érzik a szülők, hogy nem tantárgyakat, hanem gyerekeket tanítanak.

„Sosem volt könnyű kisebbségben megmaradni, képviselni a nemzeti értékeinket és ma sem könnyű, de addig, amíg érezzük, hogy az egyház támogat minket, hogy a szülők bizalommal fordulnak hozzánk, hogy a támogatóink lelkesen és önzetlenül segítenek, addig erőseknek érezhetjük magunkat” – fogalmazott.

Három éve az esti tagozat mellett egy újabb felnőtteknek szóló tanítási forma indult el. Az úgynevezett „Második esély” tanulói azon felnőtt, magyar ajkú jelentkezők lehetnek, akik valamilyen oknál fogva nem tudták befejezni elemi vagy általános iskolai tanulmányaikat. A második esély oktatásának helye egy Zilahtól 25 km-re fekvő magyar község, Szilágykraszna. Ide utaznak ki a tanárok saját költségükön, hogy az iskola által berendezett kis gyülekezeti teremben oktassák és neveljék a huszonhárom hátrányos helyzetű tanulót. Buda János Csaba számára létfontosságú, hogy így tanulhasson, ugyanis ő gyerekkorában nem tudta elvégezni a nyolcadik osztály, ezért azóta sem kap munkát. Alkalmanként építkezéseken dolgozik, ebből él. „Nekem más lehetőségem nincs a tanulásra, ezért nagyon hálás vagyok” – mondta.

Új osztály, új kihívás, újabb küzdelem

A településen a népszámlálási adatok szerint utoljára 1956-ban beszélték többen a magyart, mint a román nyelvet. Azóta ez az arány nemcsak hogy megfordult, de napjainkban már csak minden hatodik ember szólal meg magyarul. Bogdán Zsolt Miklós református esperes szerint a kollégium őrzi a református magyarság eszméit. Az esperes úgy véli, a hatóságokkal van probléma. „Egyházi képviselőként azzal tudok segítséget nyújtani az iskolának, hogy küzdök hatóságok ellenállásával. Minden év eleje cirkusszal jár, mert nem akarnak osztályokat adni számunkra. Nagyon nehezen érvényesítjük az elképzeléseinket a román többségű testületekben” – tette hozzá Bogdán Zsolt Miklós.

Ősztől új kihívások előtt áll az iskola, újabb három osztály fogadására kell felkészülniük. Indul egy előkészítős csoport, egy első osztály és szeretnék beindítani az ötödik osztályt is, hogy óvodától érettségiig zavartalanul működjön az oktatás. Az utóbbihoz viszont számos engedélyt kell megszereznie az iskola vezetőségének, amely nem mindennapi küzdelmekkel jár.

A zilahi kollégium szellemi bástyája a térség magyar nyelvű közösségének. A támogatók és az iskola munkatársai hiszik, hogy a református iskolának meghatározó a szerepe az egész szilágysági magyarságra nézve.

Forrás: reformatus.com.ua