Van egy téglám Kenyában

Talán most is rúgják a bőrt Afrika legnagyobb tavának egyik szigetén azok a gyerekek, akiknek egy kolozsvári fiatal példája tanította meg, hogy érdemes küzdeni az álmaikért. Köztük vannak árvák, HIV-fertőzöttek, és mindannyian egyet akarnak: tanulni egy jobb élet reményében.

Nem lógnak az órákról

A kenyai Rusinga szigetén a lakosság több mint 45 százaléka HIV-fertőzött.

Utajo falujában sokan betegek a rossz tisztálkodási körülmények miatt is, hiszen abban a tóban fürödnek, amelyikbe néhány kilométerrel lejjebb a szennyvizet is eresztik. A gyerekek nagy része árva, akik nem, azok is veszélyeztetettek, mivel a szüleik HIV-fertőzöttek. Egy részüket elhagyták, rájuk idős asszonyok viselnek gondot, ám etetni már nem tudják őket rendesen. A Viktória-tó partján fekvő faluban épp ezért nagy szerepe van annak az iskolának, melyet a Sargy nevű helyi karitatív szervezet működtet. A luó törzsből származik többek között Barack Obama amerikai elnök is.

Már egész kicsi gyerekek is tudják, számukra a szegénységből való kitörés útja a tanulás.

– Nagyon szeretnek tanulni a gyerekek, nem lógnak az órákról. A tanárok is beléjük verik, hogy tanuljanak, mert csak így menekülhetnek ki a szegénységből. A gyerekeken látszik a legkevésbé a reményvesztettség, ami inkább a fiatalokra és a felnőttekre jellemző, akik már feladták – számolt be portálunknak Halmen Balázs. A földrajz szakos, kolozsvári egyetemista 2010 tavaszán határozta el, hogy önkéntes szolgálatot vállal Afrikában.

Varázslás és ima

Kenya lakosságának 85 százaléka keresztyén, Rusinga szigetén is számos katolikus és protestáns felekezet alapított gyülekezetet. Örömteli, Istent dicsőítő énekek, népi hiedelmek és törzsi babonák egyaránt megférnek a legtöbb helybéli gondolkodásában.

– A falubeliek minden étkezés előtt imádkoznak, a falakon és a csónakokon Szűz Máriát és Jézust ábrázoló képek vannak. Minden nyilvános beszéd kezdetén először Istennek mondanak köszönetet. Hisznek ugyanakkor a rossz szellemekben is. A szigeten vannak úgynevezett jó és rossz varázslók, gyakran még mindig hozzájuk fordulnak a problémáikkal. Egy férfi, akinek hat felesége van, mesélte nekem, hogy egy jó varázslótól kapott egy kis zsákocskát, amit mindig magával hord, hogy az megvédje attól, hogy a feleségei megcsalják. Nagyon gyakoriak az istentisztelet végén az ördögűzések is – meséli Balázs.

Fiatal fiúkat és férfiakat ritkán látni a templomban, az istentiszteleteken főként nők és kisgyermekek vesznek részt. A férfiak tekintélye miatt a feleség és a gyerekek bántalmazásának nagy hagyománya van a szigeten.

Drog helyett foci

Balázs első alkalommal négy hónapot töltött a szigeten. A faluból gyakorta eljárt a legközelebbi város internetklubjába, ahol blogjában beszámolt rusingai tapasztalatairól.

– Az áramot félóránként elvették, és nagyon drága volt az internet, de megérte, mert a családom sokaknak ajánlotta itthon a blogot, amit egyre többen figyelemmel kísértek, és az emberek kérés nélkül gyűjtésbe fogtak.

A szigeten kis összegekből is sokat tudtak javítani előbb az utajoi, majd a környékbeli falvak gyermekeinek életszínvonalán. Az adományokból tankönyveket, iskolai felszereléseket vásároltak. A Viktória-tó partján kialakítottak egy focipályát is.

– Helyi halászok fontak hálót a kapuba, és vettünk bőrlabdákat is. Régi álmom volt, hogy egyszer focira eddzek afrikai gyerekeket. A sporton keresztül nagyon sokat lehet változtatni az életükön. Nagy focirajongók, reményt látnak a játékban, és le is köti őket, nem csinálnak hülyeséget. Bár a pályát az iskolás gyerekeknek készítettük, sok helybéli fiatal is elkezdte használni, akik alkohol- és drogproblémákkal küszködnek. Nagyon gyakori, hogy a fiatalok feladják; csak ülnek egy fa tövében, és szerencsejátékot játszanak a kis pénzükkel.

A felemelkedés első lépéseként a gyerekeket megtanítják angolul – az oktatás is angol nyelven folyik. Balázs olvasást, írást, matematikaórát és kézműves foglalkozásokat tartott nekik.

– Nagyon kreatívak, mert csak azzal játszhatnak, amijük van: az összegyűjtött szemétből készítenek maguknak traktorokat. A számítógépes világban elfeledett szórakozásaik vannak: nem a szobában ülnek, hanem karikáznak vagy ugróiskoláznak a szabadban.

Van egy téglám Kenyában

A felajánlásokból építettek egy önkéntesszállást is, amit hamarosan fel is avattak, hiszen tavaly augusztusban Balázs tizenöt magyar fiatallal tért vissza a szigetre. A kolozsvári fiatalok azért jöttek, hogy új iskolát építsenek a faluban.

– Három düledező, bádoglemezekből összetákolt, ablaktalan épület volt az iskola. Egy teremben egyszerre három osztálynak tartottak órát. Nagy volt a por, ha pedig az eső esett, olyan zajt csapott a bádoglemezeken, hogy nem értették egymás szavát – idézi fel Balázs. A Van egy téglám Kenyában elnevezésű programban az új iskola építését egy, öt vagy tíz tégla árával lehetett támogatni. Az adományokból a magyar önkéntesek tavaly nyáron felhúzták a falakat, és februárban tető is került az épületre. Hamarosan a tanítás is elkezdődhet a négy osztályteremben, ahol már száz nebuló is elfér.

– Megközelítőleg tízezer euróra lenne szükség a munkálatok befejezéséhez: a vakoláshoz, betonozáshoz, festéshez és a nyílászárók beszereléséhez. Most lehetünk félúton – állapítja meg az önkéntes.

Vigyázat, vízilovak!

– Hiába építettünk fel egy iskolát, ha azt nem tudják fenntartani, ezért elindítottunk egy örökbefogadási programot is – magyarázza Balázs.

A napokban mind a száz iskolás gyermeknek sikerült örökbefogadó szülőket találni, akik havi tizenöt euróval támogatják a gyerekeket. Ebből állják a tandíjat, a gyerekek étkeztetését, ruházatát és sportfelszerelését, de jut valamennyi pénz a tanárok fizetésére és az iskola karbantartására is. További harminc környékbeli gyerek is beiratkozott az új iskolába, nekik is keresnek támogatókat.

– Sokszor hónapokig nem esik az eső, és nagy gondot jelentenek a vízilovak is. Öntözőrendszer nincs, ezért ha valakinek távol van a kertje a tótól, kiszárad a veteménye, ha viszont közel lakik a vízhez, a nagytestű állatok legelik le vagy tapossák szét az ültetvényt. A Viktória-tó nagyon szennyezett, és az illegális halászat miatt amúgy is megcsappant a halállomány. A helyiek szívesen áttérnének a mezőgazdaságra, ehhez viszont szakemberek segítségére van szükség. Szeretnénk elindítani egy fenntartható farmprojektet, ami megoldaná a gyerekek étkeztetését és hasznot is termelne az iskolának. Ha a helyi közösség képes lesz ellátni az intézményt, mi elkezdhetünk támogatni egy másik iskolát – avat be a tervekbe a magyar önkéntes.

Forrás: parokia.hu