Vasárnapi üzenet: „Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk.” Róma 8, 25

Tudunk-e ezekben a napokban arra tekinteni, ami nem látható? Amikor mindenhonnan előugranak, előjönnek, elénk tárulnak olyan látható dolgok, amelyek a közeledő ünneppel kapcsolatban akarnak meggyőzni bennünket dolgokról.
Ezek legtöbbje a vásárlással, főzéssel, lakásdekorálással, ajándékozással kapcsolatosak. Talán észre sem vesszük, hogy a körülöttünk láthatóan jelenlévő világ éppen azt rejti el a szemünk elől, amitől a karácsony valóban ünneppé lehet az ember életében.

Pál apostol azt mondja el ebben az Igében, hogy a hívő emberek túl tudnak nézni a látható dolgokon, és a láthatatlanra tekintenek. Ezt pedig reménységgel a szívükben teszik. Nem a láthatókra néznek, hanem arra a Krisztusra, aki megváltotta ezt a világot és megígérte, hogy visszatér és magához veszi az övéit. De amikor ilyeneket lát az ember, mint ami a mai világban zajlik, sokszor elbizonytalanodik. Vajon vissza fog jönni az Úr? A mi adventi várakozásunk be fog teljesedni? Megéri várni? Megéri hűségesnek lenni? Megéri várni az Urat?

Amit látunk, amit tapasztalunk a világban, az arra hív inkább bennünket, hogy hagyjuk ezt az egész „várakozás dolgot”, és merüljünk bele abba, amiben ma az emberek többsége él, az élet élvezetébe, még akkor is, ha sokszor inkább keserű az, mint édes.

Pál azonban azt mondja: ha a láthatatlan Krisztus a mi reménységünk, akkor „állhatatossággal várjunk”. Krisztus él bennünk és előttünk, akkor ezzel a tudattal és hittel lehet másképpen nekiindulni az ünnepnek is. Nem a láthatókra tekinteni, és ettől várni az ünnep örömét, hanem Jézus Krisztust keresni és vele tölteni minél több időt, és belőle táplálkozni, vele díszíteni az életünket, neki ajándékozni az életünket, és Őt vinni ajándékba mások életébe.

Ehhez pedig elhatározásra van szüksége a keresztyén embernek, a hívő embernek. Mégpedig arra az elhatározásra, hogy nem a világgal tart és a láthatókra tekint, hanem Krisztussal tart, és a láthatatlan Úrra reménységgel tekintve szentel ünnepet Isten dicsőségére. Adjon az Úr ilyen adventi várakozást mindannyiunk számára! Ámen.