A parlament eltörölte a „Nagy Honvédő Háború” kifejezés használatát a második világháborúra

Az ukrán parlament törvényjavaslatot fogadott el csütörtökön, amelyben a „Nagy Honvédő Háború” kifejezést az 1939-1945. közötti második világháborúra cseréli le, és ezentúl két napon, május 8-án és 9-én is megemlékeznek a náci Németország fölött aratott győzelemről.

Az előterjesztés elfogadását a 450 fős törvényhozás 261 tagja támogatta.

Eszerint május 8-át – amelyet korábban Ukrajnában nem ünnepeltek – az emlékezés és a megbékélés napjává emelték, május 9-e pedig megmaradt a győzelem napjának.

Volodimir Vjatrovics, a Nemzeti Emlékezés Ukrajnai Intézetének vezetője a szavazás előtt az előterjesztést ismertetve hangsúlyozta, hogy az emléknapot „meg kell szabadítani a szovjet kliséktől”. Szavai szerint ezért az indítvány javasolja, hogy a „Nagy Honvédő Háború” helyett a „második világháború” elnevezést használják a jövőben.

A „Nagy Honvédő Háború” hivatalos elnevezés a volt szovjet térségben használatos az 1941-1945-ös időszakra. Ezzel azt emelik ki, hogy a szovjet köztársaságok polgárai hazájukként védték az egész Szovjetuniót.

Európa csaknem minden országában május 8-án emlékeznek meg a második világháború befejeződésének napjáról. A volt szovjet térségben, így Oroszországban és Ukrajnában viszont május 9-én ünneplik a győzelem napját. A Németország feltétel nélküli megadását rögzítő dokumentumot Berlinben 1945. május 8-án írták alá, és közép-európai idő szerint aznap 23.01-kor lépett életbe. Ekkor Moszkvában viszont már május 9-e volt.

Egy másik, szintén csütörtökön megszavazott törvényben az ukrán parlament betiltotta a kommunista és náci propagandát, illetve az önkényuralmi jelképek használatát. Az indítványt 254 képviselő szavazta meg, az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség.

271 szavazattal hagyta jóvá a parlament azt a törvényjavaslatot, amely egyebek között az Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA) is beemelte az Ukrajna függetlenségért küzdő huszadik századi szervezetek közé. Sztepan Bandera az Ukrán Nacionalisták Szervezetének vezetője (OUN) és a szervezet fegyveres szárnya, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalapítója volt. Az UPA a második világháborúban harcolt a náci németek és a szovjetek ellen is. Alapítójáról nevezik az UPA mai tisztelőit banderistáknak. A mai orosz propagandában a banderista jelző szinonimája a szélsőjobboldalinak, a neonácinak.

Az előterjesztést Roman Suhevics UPA-parancsnok fia, Jurij-Bohdan Suhevics készítette. Ebben az Ukrajna függetlenségéért 1917 októberétől 1991 augusztusáig küzdő szervezetek között az ukrán függetlenségi harcos státust kap az Ukrán Nacionalisták Szervezete-Ukrán Felkelő Hadsereg (OUN-UPA), az 1917-1920. között létező Ukrán Népköztársaság és a Nyugat-ukrajnai Népköztársaság, a Helsinki Csoport, valamint a különböző emigráns ukrán kormányok.

A törvényhozás 261 szavazattal elfogadta azt a kormányzati előterjesztést is csütörtökön, amely megnyitja a hozzáférést a nyilvánosság számára az 1917-1991. közötti szovjet kommunista önkényuralmi rendszer elnyomó szerveinek archívumaihoz. A különböző, „ellenforradalmi” tevékenységekkel foglalkozó rendkívüli bizottságok archívumai mellett hozzáférhetővé válnak az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (Ukrán SZSZK) legfelsőbb bíróságának és legfelsőbb semmítőszékének aktái is.