Az EBESZ képviselőivel tárgyaltak a kárpátaljai magyarok Beregszászban
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetősége az oktatási intézményben fogadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőit december 4-én a délelőtti órákban.
Az EBESZ tagjai az Ukrán Biztonsági Szolgálat november 30-i házkutatásaival kapcsolatban keresték fel a Rákóczi-főiskolát, a korábbi razzia egyik fő színterét.
Az EBESZ ivano-frankivszki irodájából december 3-án jelezték érkezési szándékukat a főiskolára a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány ügyében folytatott nyomozás kapcsán – tájékoztatta szerkesztőségünket a megbeszélést követően Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora.
Elsősorban aziránt érdeklődtek, hogy mit és milyen alapon kerestek az alapítvány irodáiban – mondta a rektor.
A tájékoztatást követően az EBESZ kérésére Orosz Ildikó, a főiskola elnöke, Csernicskó István, Kozák Andrea – a házkutatás során jelenlévő főiskolai jogász – és Vajdics Jároszláv, ügyvéd általános információkkal látta el a szervezet képviselőit a főiskola és az alapítvány működéséről és a házkutatás részleteiről.
A megbeszélés során a főiskola vezetősége felhívta a vizsgálóbizottság figyelmét arra a tényre, hogy a nyomozást egy Kárpátalján kívüli intézmény, a Zaporizsjai Bíróság hagyta jóvá, amelynek semmilyen kapcsolata nincs az alapítvánnyal. Ez azt feltételezi, hogy Kárpátalján, sem a szomszédos megyékben nem akadt olyan bíró, aki aláírt volna ilyen nevetséges vádakon alapuló feltételezést, mint a hazaárulás vagy államellenes cselekmények.
A kárpátaljai magyar közösség jogkövető magatartást tanúsít, eszében sincs semmiféle államellenes cselekedetek végrehajtására.
Csernicskó István hangsúlyozta az EBESZ-megfigyelőknek, hogy az SZBU fegyveres házkutatásai az épületben hatással vannak a főiskolára mint oktatási intézményre is, amely rontja az intézmény presztízsét, negatív hatással lehet az intézmény jelenleg folyamatban lévő akkreditációjára.
A megbeszélés során tágabb kontextusban is szó esett a kárpátaljai magyarság helyzetéről, a nyelvi és oktatási jogoktól egészen a decentralizáció kérdésköréig. A Szürtei kistérség Himnusz-ügyéről és a ma reggeli fenyegető üzenetről is szó esett – tette hozzá Csernicskó István.
A megfigyelők által korlátozott idejű megbeszélésen nem volt arra lehetőség, hogy megfelelően kitérjenek minden kárpátaljai magyarságot érintő témára, ezért a főiskola vezetősége angol és ukrán nyelvű kiadványokat adott át az EBESZ tagjainak a kárpátaljai magyarság állásfoglalásáról a kisebbségpolitikával kapcsolatban.
Kárpátalja.ma