Az IMF és az orosz gáz rabságában
Ismét fontos tárgyalások várnak az ukrán kormánydelegációra Washingtonban az IMF képviselőivel. Korábban az volt a tét, hogy Kijev felújítsa a 2009-ben megszakadt hitelezést, most viszont a törlesztés átütemezését kérik az ukránok.
A válság kirobbanása után, 2008 novemberében állapodott meg akkor még a Timosenko-kabinet egy 16 milliárd dolláros hitelkeretről Ukrajna számára, azonban ebből 2009 végéig csak 10 milliárd dollárt sikerült lehívni, az IMF ezután felfüggesztette a hitelezést, mert elégedetlen volt az ukrán vezetés gazdaságpolitikájával (amit akkor az elnökválasztási kampány befolyásolt).
Ukrajna és az IMF együttműködése Viktor Janukovics elnökké választása után megújult: 2010-ben Ukrajna ismét az IMF-hez fordult hitelért, s a nyáron sikerült egy 15,5 milliárd dolláros hitelmegállapodást kötnie, de Kijev ebből az összegből csak 3,5 milliárd dollárt hívhatott le, ezt követően az IMF gazdasági „reformokat” követelt Ukrajnától. Ezek között szerepelt a nyugdíjkorhatár megemelése, a gázáremelés. Az ukrán kormány IMF által diktált intézkedései tömegtüntetésekhez vezettek, Kijev lassította a „reformok” ütemét, mire a hitelezés ismét leállt.
Problémát jelent a magas gázár, amit Ukrajna nem tud kifizetni jelentős tarifaemelés nélkül, ezért folyamatosan hitelekre szorul. Az ukrán tárgyalódelegáció mostnai egyik legfontosabb célja, hogy meggyőzze az IMF-et, az általa elvárt megszorító intézkedéseket nem lehet végrehajtani abban a formában, mint ahogy ezt követelik.
Ukrajnában folyamatos terheket raknak a kis- és középvállalkozásokra (ezekből tavaly 1,6 millió zárt be), miközben az oligarchák javai tovább gyarapodnak. Pavel Zsovirjenko politológus szerint a jelenlegi ukrán vezetés nem az állam, hanem az oligarchikus elit érdekeit védi politikájával.
(Nyezaviszimaja Gazeta)