Egy vagy két szavazata lehet a határon túli magyar állampolgároknak

Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma.

Plenáris munkaülést tartott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Budapesten. A múlt pénteki tanácskozáson, melyen jelen volt Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint Brenzovics László alelnök, az egyetlen napirendi pont az új választójogi törvényjavaslat volt, amelynek általános vitáját ugyancsak péntek reggel kezdte meg az Országgyűlés.

Mint ismeretes, a magyar parlament elé került javaslat értelmében a jövőben Magyarországon 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak meg a szavazók az Országgyűlésbe. A magyarországi lakóhellyel rendelkező választók egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára adhatják le voksukat. A névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy egyéni választókerületi jelöltre és a nemzetiségi listára, ennek hiányában egy pártlistára voksolhatnak. A határon túli, vagyis magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választásra jogosultak egy pártlistára szavazhatnak majd. A tanácskozáson egyebek mellett arról folyt a vita, hogy a határon túli szavazók számára is alakítsanak-e ki egyéni szavazókörzeteket, vagy csak pártlistára adhassák le voksaikat. Magyarán: egy vagy két szavazatuk legyen-e a határon túli magyar állampolgároknak.

A KMKF ülését Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke nyitotta meg. A résztvevőket köszöntve a házelnök felidézte, hogy a KMKF márciusi plenáris ülésén határozták el, ha a választójogi törvényt benyújtják, lehetőséget teremtenek annak megvitatására, miként lehet azoknak a határon túli magyaroknak választójogot biztosítani, akik eddig abból ki voltak rekesztve.

A parlament elnöke utalt arra, hogy a hétvégi horvátországi választásokkal megkezdődik egy „nehéz év”, hiszen a környező országokban mindenütt voksolásokat tartanak, amelyek érintik a magyar közösségeket is. Az anyaország polgárai, politikai osztálya számára sem közömbös azok kimenetele, hogy milyen koalíciók alakulnak – fogalmazott Kövér László, hozzátéve: nagyon fontos, hogy erős magyar érdekképviselet legyen az adott ország törvényhozásában.

Semjén Zsolt, a magyar kormányfő kereszténydemokrata helyettese bevezető előadásában leszögezte: nincs „A” és „B” kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet van és egy állampolgárság. Mint fogalmazott, a magyar kormány egységes magyar nemzetben gondolkodik.

A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy kizárólag az etnikai magyar pártok, szervezetek a biztosítékai a magyar megmaradásnak, kulcsfontosságú, hogy ezek képviseljék a magyarságot. Felidézte, hogy amikor a szerb kormány kollektíve háborús bűnösnek akarta minősíteni a magyarságot, és kizárta volna a kárpótlásból, akkor azok a magyarok, akik többségi párt tagjai voltak, „ellenünk szavaztak”.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy várhatóan év végére az állampolgársági kérelmek száma eléri a 200 ezret, az eskütételek pedig mindenhol rendben zajlanak.

Kövér László a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón úgy összegezte az elhangzottakat, hogy a belpolitikai életet meghatározó és a magyar törvényhozásban szavazó pártok különbözőképpen ítélték meg az állampolgárság kiterjesztését és a választójogi javaslatot, ugyanakkor mégis az együttműködési készség volt a jellemző.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke támogatásáról biztosította az indítványt, egyben fontosnak tartotta, hogy a magyarországi és a határon túli magyarok közötti szolidaritás és bizalom erősödjön, ne szakadékok keletkezzenek.

Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke bejelentette: módosító indítványt fogalmaztak meg, hogy a határon túli magyarok ne csak listára voksolhassanak, hanem egyéni választókörzetben is választhassanak.

Tóth Tivadar, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében azt mondta, hogy az országgyűlési vitába nem óhajtanak beleszólni. Arra biztatta a vajdasági magyarokat, akik kettős állampolgárságot szereztek, hogy a törvény szellemében éljenek majd e jogukkal.

Kovács Miklós felidézte a 2004-es, MSZP által indított magyarellenes kampányt, s mint mondta, akkor az volt az egyik aduász, hogy majd a határon túli magyarok voksai döntik el a magyarországi választásokat, és ez nem jó. Nem tudom, hogy fog-e két-három szavazattal választást elbukni az MSZP, vagy fog-e 30-40 szavazattal többet kapni a Fidesz, de ilyenkor jobb, ha az ember nem a félelmeire, hanem az elveire, jobb meggyőződésére, lelkiismeretére hallgat – fogalmazott a KMKSZ elnöke.

A magyarországi politikai pártok is véleményezték a törvénytervezetet. Gulyás Gergely (Fidesz) szerint egyértelmű az előterjesztő szándéka, hogy az állampolgársággal együtt jár a választójog is. Ez összhangban van az unió országainak gyakorlatával, ott 27 állam közül 24 az állampolgársággal együtt biztosítja a választójogot – mondta.

A KDNP-s Rubovszky György elmondta, hogy támogatják a javaslatot, és személy szerint kiemelte az egyenlő választójog kérdését. Mint mondta, ő támogatja, hogy a határon túli magyarok egyéni választókörzetekben is szavazhassanak.

Szávay István (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy a választójog megadása megjelenik a javaslatban, és ezt a passzust támogatják is. Ugyanakkor magára a választójogi törvényre, ebben a formában nemet mondanak – jegyezte meg.

Mile Lajos (LMP) szintén tartalmasnak és érdeminek ítélte az ülést. Szerinte az, hogy országos listára lehessen szavazni rossz irány, nem jelenhetnének meg azok a sajátos problémák, amelyek a határon túli közösségeknél felmerülnek. Meghatározó, hogy ezek a közösségek saját maguk közül választhassák azokat, akik őket képviselni fogják akár a magyar Országgyűlésben is – tette hozzá.

Szabó Vilmos (MSZP) megerősítette a szocialista álláspontot, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot és kezdődjön ötpárti vita.

A 2004. december 5-i népszavazás évfordulója kapcsán sokakban merül fel az aggodalom, hogy a szocialisták esetleg kampánycélokra, belföldi szavazatszerzésre használják majd fel a határon túliak szavazati jogának kérdését, ahogyan azt hét évvel ezelőtt tették a magyar állampolgárság kedvezményes megadásával, holott a határon túli voksok legfeljebb 1–3 parlamenti mandátum sorsát érinthetik. Egyes vélemények szerint az MSZP eddigi kommunikációját úgy lehet értékelni, hogy nyitva hagyták ennek a lehetőségét.

A témához tartozó hír, hogy Kövér László hétfőn módosító indítványt nyújtott be az új választójogi törvény tervezetéhez. Indítványa szerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok egy külhoni egyéni választókerületben választhatnának képviselőket, emellett pártlistára voksolhatnának. Kövér László javaslata alapján a határon túli magyarokra vonatkozó külön szabályok értelmében a külhoni egyéni választókerületben független jelöltként az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező jelölt indulhatna, aki legalább 1500, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár ajánlását megszerzi.

(zzz/MTI/fidesz.hu/magyarszo.com)

Kárpátalja