Ha kölcsönt vesznek fel a nevünkben

„Minap ismeretlen férfiak csengettek be a lakásunkba, s azt követelték, hogy fizessem vissza kamatostul a kölcsönt, melyet szerintük egy banktól vettem fel, holott addig annak a pénzintézetnek a létezéséről sem tudtam. Dokumentumokat is mutattak, amelyekben az én adataim szerepeltek, s még az aláírás is hasonlított az enyémre. A megdöbbenéstől sokáig szóhoz sem tudtunk jutni a feleségemmel, a gyerekek is megijedtek az idegenek hangjától. Csak nagy nehézségek árán sikerült kitessékelni a hívatlan vendégeket az otthonunkból, de az ügy ezzel nem ért véget, mert telefonon ezután is naponta zaklattak, s nemrég bírósági idézést hozott a postás. Hát az embernek most már állandó rettegésben kell élnie a szélhámosok miatt? Kérem, adjon tanácsot, miként lehet elkerülni a hasonló helyzeteket.”

– Sajnos, napjainkban valóban nem ritkák az ilyen és a hasonló esetek, ezért érdemes összefoglalni, miként előzhetők meg a kellemetlenségek. Mindenekelőtt azonban meg kell értenünk, hogy a efféle szélhámosságokban és csalásokban gyakran az áldozattá vált polgárok figyelmetlensége, óvatlansága és restsége is közrejátszik.

Először is, a hasonló helyzetek elkerülése végett szokjuk meg, hogy mielőtt bármit aláírnánk, figyelmesen olvassuk végig a dokumentumot. Ilyenkor ne hagyjuk magunkat sürgetni, próbáljunk meg nem törődni azzal, hogy a velünk szemben álló ember, vagy esetleg a sorban állók a hátunk mögött türelmetlenkednek, s az utolsó betűig rágjuk át magunkat a szövegen, beleértve az apró betűs részeket is.

Ha valamit nem értünk, nem szégyen elhalasztani az aláírást és szakemberhez, azaz jogászhoz fordulni. Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy nem tanácsos hinni annak a szakembernek, akinek a szolgáltatásait az a személy ajánlja fel, akivel szerződést akarunk kötni, aki az aláírásunkat kéri. Tehát ha például a bolti eladó vagy a banki alkalmazott azt mondja, hogy rendelkeznek saját jogásszal, s szükség esetén fel tudják ajánlani a szolgálatait, máris elkezdhetnek gyanakodni. Ne higgyenek fenntartás nélkül az efféle „házi” jogász tanácsainak! Vegyék a fáradtságot, és keressenek egy független jogászt, akinek megmutathatják az aláírandó dokumentumot, s kikérhetik a véleményét a lehetséges kockázatokról és következményekről.

Gyakran előfordul hasonló helyzetekben, hogy a dörzsölt üzletkötők megpróbálnak nyomást gyakorolni az ügyfélre, igyekeznek kényelmetlen helyzetbe hozni őt, sőt még azt sem engedik meg, hogy kivigye a helyiségből aláírás előtt a szerződés egy példányát. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy jogászt fogadjunk, aki a helyszínen áttanulmányozhatja a dokumentumot, s felhívhatja a figyelmünket a problémás részekre. Tartsuk észben, hogy meg kell ugyan fizetnünk a jogász, ügyvéd szolgáltatásait, de ez az összeg bizonyosan kisebb lesz, mint amelyet akkor veszíthetünk, ha a tanácsai nélkül, látatlanban írunk alá egy szerződést.

Másodszor, ha elveszítettük a személyi igazolványunkat (például elhagytuk, ellopták vagy elvették tőlünk), érdemes mielőbb felkeresni a helyileg illetékes rendőrőrszobát, s személyesen bejelenteni az esetet. A dokumentum eltűnését írásban kell jeleznünk a hatóságnak. Ennek alapján a rendőrség munkatársai jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben rögzítik az okmány eltűnésének körülményeit. Ugyancsak fel kell keresni a migrációs szolgálat helyi kirendeltségét, s nekik is jelenteni kell a történteket, miután elkezdhetik az új személyi okmány kiállítását az elveszett pótlására.

Harmadszor, ha idézést kapunk a bíróságtól, mert állítólag kölcsönt vettünk fel, s nem törlesztjük a hitelt meg a kamatokat, ne hagyjuk figyelmen kívül az idézést, célszerű megjelenni a bíróságon. Előbb azonban javasolt ügyvéd tanácsát kérni arra vonatkozóan, miként viselkedjünk, mit mondjunk és mit tegyünk a bíróság előtt. Esetleg tanácsos lehet mindjárt ügyvédet fogadni, aki elkísér bennünket a tárgyalásra, hiszen az átlagember nem jogász, s nem lehet őt felkészíteni minden eshetőségre.

Végül tudnunk kell, hogy amennyiben teljesen bizonyosak vagyunk benne, hogy a szóban forgó hitelszerződés alatt nem a mi aláírásunk szerepel, célszerű a bíróságon – még az ügy tárgyalásának megkezdése előtt, vagy az első tárgyalási napon – kérvényezni az igazságügyi szakértői vizsgálat elvégzését, ami adott esetben egy grafológus szakvéleményét jelenti. Ilyenkor azonban már mindenképpen ajánlott ügyvédet fogadni, aki rendelkezik a kérvény helyes megszerkesztéséhez szükséges ismeretekkel és tapasztalatokkal.