Haszonszerzésből kötött házasságok: mikor minősül fiktívnek a frigy, és milyen jogkövetkezményekkel jár?
Ukrajnában a házasság jogilag a nő és a férfi állami anyakönyvi hivatalban bejegyzett családi életközösségét jelenti. Előfordul azonban, hogy a felek nem családalapítási szándékkal kötik meg a házasságot, hanem valamilyen előny megszerzése érdekében.
Az Ukrán Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az ilyen, úgynevezett fiktív házasságokat a bíróság érvénytelennek nyilváníthatja, ami jelentős jogi következményekkel járhat.
Mikor beszélünk fiktív házasságról?
Az ukrán családjogi törvény értelmében fiktívnek minősül az a házasság, amelyet a felek – vagy akár csak egyikük – nem a közös családi élet kialakításának szándékával köt meg, hanem kizárólag bizonyos jogi vagy anyagi előnyök megszerzése érdekében.
Ilyen cél lehet például a tartózkodási engedély vagy az állampolgárság megszerzése, a vagyon elrejtése, illetve egyéb jogi kedvezmények kihasználása.
Mit vizsgál a bíróság?
A házasság érvénytelenségéről kizárólag bíróság dönthet. Az eljárás során nem csupán a házasságkötés indokait veszik figyelembe, hanem azt is, hogyan éltek a felek a házasságkötést követően.
A bíróság többek között azt vizsgálja, hogy a házastársak:
- közös háztartásban éltek-e;
- vezettek-e közös gazdaságot;
- támogatták-e egymást anyagilag és érzelmileg;
- valódi családi kapcsolatot alakítottak-e ki.
Ha ezek a körülmények nem állnak fenn, a bíróság megállapíthatja, hogy a házasság kezdettől fogva fiktív volt.
Előfordulhat, hogy mégsem nyilvánítják érvénytelennek
Az ukrán jog lehetőséget biztosít arra is, hogy a házasság akkor se váljon érvénytelenné, ha eredetileg nem családalapítási céllal kötötték.
Amennyiben a felek idővel tényleges családi életet kezdtek élni – együtt laknak, közös háztartást vezetnek, gyermeket nevelnek vagy egymásról gondoskodnak –, a bíróság úgy ítélheti meg, hogy a házasság valódi családi kapcsolattá alakult.
Milyen következményei vannak az érvénytelen házasságnak?
Ha a bíróság érvénytelennek nyilvánítja a házasságot, az úgy tekintendő, mintha jogilag soha nem is létezett volna.
Ennek következtében:
- a házasság alatt szerzett vagyon nem közös házastársi vagyonnak, hanem közös tulajdonnak minősül, amelyet a felek tényleges hozzájárulása alapján osztanak fel;
- a korábban kifizetett tartásdíjat – bizonyos esetekben – vissza kell fizetni;
- az a fél, aki kizárólag a házasság miatt költözött a másik ingatlanába, elveszítheti ottlakási jogát;
- a házasság felvételekor felvett családnév használatára sem marad jogosult.
Védelem illeti meg a jóhiszemű házastársat
A jog ugyanakkor védi azt a felet, aki nem tudott arról, hogy partnere valójában nem családalapítási szándékkal kötött házasságot.
A jóhiszemű házastárs továbbra is jogosult lehet a házastársi vagyon megosztására, tartásdíjra, a lakhatási jog fenntartására, valamint arra, hogy megtartsa a házasságkötéskor felvett családnevét.
Az öröklésre is kihat
Az érvénytelen házasságban élő felek főszabály szerint nem örökölhetnek egymás után törvényes örökösként.
Kivételt jelenthet, ha a házasságot csak az egyik házastárs halála után nyilvánítják érvénytelennek, és a túlélő fél bizonyítani tudja, hogy jóhiszeműen járt el, illetve nem tudott a házasság érvénytelenségének okáról.
Büntetőjogi következményei is lehetnek
Önmagában a fiktív házasság megkötése nem minden esetben minősül bűncselekménynek, ugyanakkor büntetőeljárás alapjául szolgálhat, ha azt csalás, jogellenes vagyonszerzés vagy más bűncselekmény – például a mozgósítás alóli kibújás – érdekében kötötték.