Itt Magyarul Is: a mezőkaszonyi termálfürdő
Íme egy újabb gyöngyszem vidékünk turistacsalogató lehetőségeiből! Ukrajna számos régiójából érkeznek vendégek a kaszonyi pihenőhelyre, pénzt s időt áldozva arra, hogy gyógyulást és felfrissülést találjanak a fürdőben. A turisták kiszolgálása pedig – szállásadás és kisebb üzletek, boltok működtetése révén – a helybéliek számára is kereseti forrást jelent.
Tegyünk mi is egy kirándulást a termálfürdőbe!
A Beregszász–Nagydobrony–Csap főútvonalon haladjunk Mezőkaszony felé, majd a település előtt másfél kilométerrel, ahogy azt a tábla is jelzi, térjünk balra; ha valaki Csap felől indult el, akkor „után és jobbra”!
Gyönyörű tölgyfaerdő, szépen gondozott park, frissen nyírt fű, virágokkal teleültetett sziklakert fogad bennünket (kell ez a kertész!), amint felhajtunk a kavicsos úton a fürdő főépülete elé, melyen az Ivancsó-birtok felirat díszeleg magyarul. Nekem ugyan a birtok kifejezésről nem egy termálfürdő jut az eszembe, na de ne kekeckedjünk rögtön az elején!
Az épületbe lépve egy kisebb előtérbe, majd egy tágas hallba jutunk, ahol magyarul is beszélő biztonsági őr igazít bennünket útba. A fogadtatástól megilletődve a recepciós pultnál, melyet ukrán és magyar felirat is jelez, magyarul is meg tudjuk váltani a jegyünket, bár „pénz beszél, kutya ugat”.
Ne lepődjünk meg az árakon: „nyugati nyugalom, nyugati árakon”.
Csinos kis számozott, sárga műanyag karkötőt kapunk – ezzel tudjuk kinyitni az öltözőszekrényt –, melyet távozáskor visszaszolgáltatunk.
Mehetünk is az öltözőbe, mely valóban minden igényt kielégít: digitálisan működő szekrényke, öltözőfülke, hajszárító, centrifuga, fűtött padló, mozgólépcső (na jó, ez utóbbi nincs)…
A falak mentén fűtött padok várják a pihenni vágyókat, de bennünket ez most nem vonz, hiszen mi a vizet jöttünk kipróbálni.
A két régebbi termálvizes medence mellett – melyekről nekem leginkább egy fazék csirkekopasztó forró víz jut az eszembe – van egy „hűvösebb”, 41 Celsius-fokos medence is, amely tulajdonképpen négy nagyobb részből áll. Igazán hangulatos, hogy az épületből kilépve rögtön ebben a fedetlen medencében találjuk magunkat, mely időről időre pezsgőfürdővé alakul át, illetve egy-egy sarkában zuhatagként ömlik alá a víz, miközben lágy zene szól a hangszórókból.
Miután a víz kifejtve gyógyító hatását imígyen átitatta bőrünket, s némi nem kívánt mennyiség a szánkba is jutott, átmehetünk a hideg vizes medencébe, vagy igénybe vehetjük a fürdő egyéb szolgáltatásait: szaunázhatunk, masszázst vehetünk, vagy a büfében ehetünk, ihatunk.
Mindenütt beszélnek magyarul.
Mivel éhesek nem vagyunk, szaunázni sincs kedvünk, inkább csak sétálgatunk az épületben.
Fényűző, ám némileg kaotikus a termek berendezése: van itt festett karos láda, aranyló trón, téglaberakás, cserépkályha s mindenféle szobor és festmény.
Na de ízlések és pofonok. Erről jut eszembe: egy, a Klicskó-fivérek tiszteletére berendezett szoba is várja az érdeklődőket, ahol a sportolók képeit lehet megtekinteni, vagy életnagyságú plakátjuk előtt lehet pózolni.
Pihenőnk után visszatérünk még a medencébe, hiszen mégiscsak ezért vagyunk itt.
Ha hosszabb időt szándékozunk eltölteni a termálfürdőben, nyugodtan érdeklődhetünk a recepciónál, s számos szálláslehetőség közül választhatunk a környékbeli falvakban, ahol vendéglátóink természetesen magyarul is beszélnek.